Papp Diána rólunk ír, a mi problémáinkról, emészthető stílusban. Jó olvasni.
Ebben a regényben egy harmincas testvérpár, Judit és Virág sorsát kísérhetjük figyelemmel egy darabig. Virág a fiatalabb, szingli, laza, ám nagyon vágyik egy pasira. Ő a támasza "tökéletes" nővérének, aki húsz éve csak a jól kereső férjének, Bálintnak, három gyermekének és a háztartásnak él. Valami azonban nincs rendben, hiszen férje már egy éve nem közeledik hozzá, s reggelente a WC-ben sírja ki a feszültségeit, hogy utána tökéletes családi robotként működjön tovább. Serdülő lánya lázad, kamaszodik, a középső hiperaktív, a kisfiú pedig még csak egy éves. Judit és Virág rájön, hogy Judit férjének egy jóval fiatalabb szeretője van, így Judit a gyerekekkel külön költözik. Vágyik a férjére, ám a kicsi lakás, az önállóság meg is nyugtatja.
Külön szál a műben a lányok édesapjának története Tapolcán. Nemrég őt is elhagyta a felesége egy figyelmesebb férfiért, ám ő nagyon szeretné visszaszerezni az asszonyt. A lányok ebben a válságos időszakban gyakran megfordulnak nála, hogy a család összetartó, vigasztaló ereje hathasson mindannyiukra. A család ideiglenes tagja Béci is, egy játékszenvedélyből, hajléktalanságból talpra álló férfi, akit Frici bácsi oly sok elődjéhez hasonlóan befogadott.
Virág egy szimpatikus férfinak köszönhetően kutya tulajdonos lesz, majd szert tesz a férfira és a kislányára is.
Judit férje nem hajlandó semmit megbeszélni a válságukról és a kapcsolatáról, ennek ellenére a családját választja, s mindent megtesz, hogy visszaszerezze őket. Judit szereti, örül a közeledésének, de a bizalom helyreállítása nagyon hosszú folyamat lesz. S nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a barátnő gyermeket vár.
Itt ér véget a történet, Virág és és az édesapjuk sorsa rendeződik, ám Judit és Bálint életében rengeteg a kérdőjel a jövőre nézve.
Nagyon jó, szókimondó a szövege a regénynek, pozitívak a szereplők, jó velük lenni. Itt is találhatunk recepteket, bolhapiacot, némi flörtöt, s útmutatást az élet problémáira.
