Egy kicsit misztikus, egy kicsit történelmi, egy kicsit romantikus, s nagyon szomorú történet egy apró szigeten élő fiatal lányról, aki a családi hagyományt követve boszorkány akar lenni.
Averyt 12 éves koráig nagyanyja, a sziget boszorkánya nevelte. A nagymama uralta a tengert és az időjárást, mindenféle amulettet készített a hozzá fordulóknak, védte a bálnavadászokat és hajóikat. Generációk óta egy-egy Roe boszorkány biztosította a sziget jólétét, s ezt a sort törte meg Avery anyja, aki nem vállalta ezt a feladatot, s lányát is négy éven át távol tartotta a nagyanyjától, hogy ne lehessen boszorkány. Ezalatt az időszak alatt Avery egy átok miatt nem tud visszamenni a nagyanyjához, gyűlöli az anyját, s miután megálmodja a saját, erőszakos halálát, egyre inkább keresi a menekülés útját. Ebben próbál neki segíteni Tane, aki egy távoli szigetről származik, a testén lévő tetoválások adják a varázserejét, s aki egy bálnavadászhajón szolgál. Tane megtudja, hogy a távollétében hajósok meggyilkolták az összes hozzátartozóját, s csak a bosszú élteti. Egyezséget köt Avery-vel, hogy ő megtöri a lányt a városhoz láncoló átkot, cserében pedig Avery az álmai megfejtésével segít kideríteni a gyilkosok kilétét. Az együttlétek során egyre jobban megkedvelik, majd megszeretik egymást, ám a szerelmük egy tragédia miatt nem teljesedhet be. Avery szerelmes szíve összetörik, így megszerzi a várva várt varázserőt. Tane-t elveszíti, de végül megismerve az édesanyja életének történetét, az anyja őszinte szeretetét, képes felépíteni az új életét, s elhagyni szeretett szigetét, hogy világot lásson, ahogy azt Tane is akarta.
Sok veszteség, szomorúság, kilátástalanság, igazságtalanság, tévhitek, valamint mélységes szeretet, önfeláldozás jellemzi ezt a regényt a varázsláson, misztikus elemeken felül. Érdekes olvasmány volt.
