A Széthullott birodalom trilógia első része.
Középkorias környezet, embertelenség, brutalitás, mágia, bosszú, harc, s érdekes, egyéni, kissé szarkasztikus stílus. Jorg egy 14 éves fiú, akinek 4 éve kegyetlenül meggyilkolták a szeme láttára az édesanyját és az öccsét, s aki egy tüskebokor tövisei között alig élte túl a támadást. Aki Ancrath hercege, de 4 éve gyilkos útonállók vezére. Könyörtelen és kegyetlen, nagyon hasonlít az apjára, aki holtan szeretné látni. Eleinte csak a bosszú élteti Renar gróf iránt (aki egyben a nagybátyja, s szerettei gyilkosa), amíg egy mágus el nem téríti ettől a gondolatait. Attól fogva a célja a százak háborújának megnyerése, 15 éves korára királlyá válni, majd 20 éves korára az egész birodalom császári címének megszerzése.
Jorg nagyon eszes, jó stratéga; merész, vakmerő harcos; kissé arrogáns személyiség. Küzdelmei során sok veszteség éri, de mindig eléri, amit akar. S valóban, 15 éves korában Renar birodalmának királya lesz.
A trilógia második része is elég meredek fantasy. Ebben a kötetben a széthullott birodalom egyesítéséről, a császári pozíció eléréséről van szó. Négy év telik el, mialatt Jorg Renar királya, megismeri a környéket, s hosszú utazások során megpróbál szövetségeseket találni magának. Felkeresi a Lovasparton anyai ági rokonait, s egy házassági szerződés keretében biztosítják is a katonai segítségről. Északra, a dánokhoz kis torzszülött védence, Góg érdekében utaznak. Meg akarják tudni egy tűzmágustól, hogyan uralhatja a gyermek az őt elemésztő tüzet. Góg is és a tűzmágus is elpusztul, a dán király, s a hegyekben élő trollok azonban lekötelezettjei lesznek Jorgnak.
A császári hatalomért harcba szállva Nyíl hercege, Orrin sorra hódítja meg a birodalmakat. Jó uralkodó lenne, békében egyesítené a népeket, ő Jorg fő ellenfele. A szálakat a háttérből azonban mágusok húzogatják, sakkbábuként mozgatva az embereket a hatalom tábláján. Az egyik Sageous, egy álomboszorkány, aki Jorg összes kínjáért felelős (sugallatára Jorg unszolta az anyját a végzetes utazásra gyermekként; ő bocsátott téves álmot Katherinre, aki elhajtatta a magzatát, s így többet nem lehet gyermeke; ő vezette mostoha kisöccse ágyához Jorgot, hogy az a kezében haljon meg stb.).
A végső összecsapásban, mikor már minden veszni látszik, Jorg mindent egy lapra tesz fel. Kihívja párbajra Orrint, (aki közben elvette feleségül Katherint), s akit a testvére Egan (Sageous sugallatára) orvul meggyilkolt. Tisztességtelen harcban győzi le Jorg a bátyja helyébe lépett Egant, s egyben kényszeríti, hogy fogadja rokonává. Így válik Nyíl hercegévé, az addig meghódított birodalmak jogos urává. A pusztítás hevében elveszik belőle a nekromancia és a tűz birtoklásának képessége, újra csak egy harcos férfi marad.
Még nincs itt az ideje a megnyugvásnak, még meg kell küzdenie majd az egyre erősödő Holt Királlyal.
A 3. kötetben is több szálon fut a cselekmény. Az egyik szál öt évvel korábban játszódik, mikor Jorg a nagyapja várában megismerkedett egy gépben rekedt adatszellemmel, Fexler Brews-szel, akit egy korábbi Építő emlékeiből, s mintájára hoztak letre. (Ezer éve az Építők nagyon fejlett civilizációban éltek, de egy robbantással megsemmisítették az akkori emberiséget. Néhány tárgy, gép, épület, feljegyzés, s adatszellem megmaradt utánuk, s Jorg egyre többet talál meg, s derít fel a titkaik közül.) Ő segíti, irányítja Jorgot az útján. Ő vezeti el végül a nagyapja egyik ellenségéhez, Liba uralkodójához is, akin Jorg véres bosszút akar állni, ám végül is a szövetségesévé teszi. Korábban egyszer már elment Vyene-be is, a császárválasztó kongresszusra, de akkor a benne rejlő mágia miatt nem engedték át az Aranykapun.
A másik szál Chella története, aki nekromantaként a Holt Királyt szolgálja, de aki Jorg miatt egyre-másra kudarcot vallott az öt év alatt, s ezért büntetésből egyre inkább emberi lesz, sokat veszít az erejéből. Hűen követei ura utasításait, s egészen a császárválasztó kongresszus helyszínéig segíti a Holt Királyt.
A harmadik szál Jorg jelene. Az Arany Őrség kíséretében és védelmében utazik a kongresszusra fő tanácsadóival, valamint egy pápai orgyilkos támadásától megmenekült állapotos feleségével. Az úton születik meg a fia, akit minden áron védelmez. Eltökélt szándéka a császári trón megszerzése, de ehhez minimum negyven szavazatra lesz szüksége. A cél elérésehez semmilyen taktikától, gyilkosságtól sem riad vissza, szokásához híven. Mikor a Holt Király behatol a trónterembe a felélesztett holtak seregével, Jorg végre megkapja a hiányzó szavazatokat, s végre császár lesz. Kiderül, hogy a halott testvére szervezte a holtak seregét, s Jorgot okolja, hogy annak idején nem sietett a segítségére. A csecsemő gyermekét és a feleségét akarja, ám ezt Jorg nem adhatja meg neki. Újra megöli, de tudja, hogy végleg csak egy módon iktathatja ki William-et, ha ő is utána megy...
Kicsit véres, helyenként igen naturalisztikus, kicsit misztikus, időnként kicsit érthetetlen, furcsa végű regény, szerethető szereplőkkel. Tetszett a stílusa.
A trilógia második része is elég meredek fantasy. Ebben a kötetben a széthullott birodalom egyesítéséről, a császári pozíció eléréséről van szó. Négy év telik el, mialatt Jorg Renar királya, megismeri a környéket, s hosszú utazások során megpróbál szövetségeseket találni magának. Felkeresi a Lovasparton anyai ági rokonait, s egy házassági szerződés keretében biztosítják is a katonai segítségről. Északra, a dánokhoz kis torzszülött védence, Góg érdekében utaznak. Meg akarják tudni egy tűzmágustól, hogyan uralhatja a gyermek az őt elemésztő tüzet. Góg is és a tűzmágus is elpusztul, a dán király, s a hegyekben élő trollok azonban lekötelezettjei lesznek Jorgnak.
A császári hatalomért harcba szállva Nyíl hercege, Orrin sorra hódítja meg a birodalmakat. Jó uralkodó lenne, békében egyesítené a népeket, ő Jorg fő ellenfele. A szálakat a háttérből azonban mágusok húzogatják, sakkbábuként mozgatva az embereket a hatalom tábláján. Az egyik Sageous, egy álomboszorkány, aki Jorg összes kínjáért felelős (sugallatára Jorg unszolta az anyját a végzetes utazásra gyermekként; ő bocsátott téves álmot Katherinre, aki elhajtatta a magzatát, s így többet nem lehet gyermeke; ő vezette mostoha kisöccse ágyához Jorgot, hogy az a kezében haljon meg stb.).
A végső összecsapásban, mikor már minden veszni látszik, Jorg mindent egy lapra tesz fel. Kihívja párbajra Orrint, (aki közben elvette feleségül Katherint), s akit a testvére Egan (Sageous sugallatára) orvul meggyilkolt. Tisztességtelen harcban győzi le Jorg a bátyja helyébe lépett Egant, s egyben kényszeríti, hogy fogadja rokonává. Így válik Nyíl hercegévé, az addig meghódított birodalmak jogos urává. A pusztítás hevében elveszik belőle a nekromancia és a tűz birtoklásának képessége, újra csak egy harcos férfi marad.
Még nincs itt az ideje a megnyugvásnak, még meg kell küzdenie majd az egyre erősödő Holt Királlyal.
A 3. kötetben is több szálon fut a cselekmény. Az egyik szál öt évvel korábban játszódik, mikor Jorg a nagyapja várában megismerkedett egy gépben rekedt adatszellemmel, Fexler Brews-szel, akit egy korábbi Építő emlékeiből, s mintájára hoztak letre. (Ezer éve az Építők nagyon fejlett civilizációban éltek, de egy robbantással megsemmisítették az akkori emberiséget. Néhány tárgy, gép, épület, feljegyzés, s adatszellem megmaradt utánuk, s Jorg egyre többet talál meg, s derít fel a titkaik közül.) Ő segíti, irányítja Jorgot az útján. Ő vezeti el végül a nagyapja egyik ellenségéhez, Liba uralkodójához is, akin Jorg véres bosszút akar állni, ám végül is a szövetségesévé teszi. Korábban egyszer már elment Vyene-be is, a császárválasztó kongresszusra, de akkor a benne rejlő mágia miatt nem engedték át az Aranykapun.
A másik szál Chella története, aki nekromantaként a Holt Királyt szolgálja, de aki Jorg miatt egyre-másra kudarcot vallott az öt év alatt, s ezért büntetésből egyre inkább emberi lesz, sokat veszít az erejéből. Hűen követei ura utasításait, s egészen a császárválasztó kongresszus helyszínéig segíti a Holt Királyt.
A harmadik szál Jorg jelene. Az Arany Őrség kíséretében és védelmében utazik a kongresszusra fő tanácsadóival, valamint egy pápai orgyilkos támadásától megmenekült állapotos feleségével. Az úton születik meg a fia, akit minden áron védelmez. Eltökélt szándéka a császári trón megszerzése, de ehhez minimum negyven szavazatra lesz szüksége. A cél elérésehez semmilyen taktikától, gyilkosságtól sem riad vissza, szokásához híven. Mikor a Holt Király behatol a trónterembe a felélesztett holtak seregével, Jorg végre megkapja a hiányzó szavazatokat, s végre császár lesz. Kiderül, hogy a halott testvére szervezte a holtak seregét, s Jorgot okolja, hogy annak idején nem sietett a segítségére. A csecsemő gyermekét és a feleségét akarja, ám ezt Jorg nem adhatja meg neki. Újra megöli, de tudja, hogy végleg csak egy módon iktathatja ki William-et, ha ő is utána megy...
Kicsit véres, helyenként igen naturalisztikus, kicsit misztikus, időnként kicsit érthetetlen, furcsa végű regény, szerethető szereplőkkel. Tetszett a stílusa.