Ez a regény kevésbé tetszett, mint a többi Fejős Éva történet. Ebben is több párhuzamos szereplő és történet fut, időnként kapcsolódva egymáshoz. Van benne egy erős misztikus szál, amit józan gondolkodással nem igazán tudunk hova tenni, ami már-már átvisz bennünket a mese világába.
Az egyik főszereplő a harmincas Anna, akinek súlyos betegségben meghalt a vőlegénye. Nem tudja elfogadni és feldolgozni, vissza akarja kapni Leventét. Szerencséje, hogy a szülei, a testvérei, s pár munkatársa mellette állnak és támogatják, segítik.
A másik főszereplő a 40 éves optikus Ádám, akit megcsal a (volt alkoholista, túlsúlyos) barátnője a legjobb barátjával, s emiatt a futásba menekül. A nők számára láthatatlan jófiú, irányító anyával megáldva.
A harmadik fontos szereplő a 16 éves Lili/Lilian, aki jómódban él szerető apával, örökké depressziós, gyönyörű színésznő anyával, különc öltözködési móddal és viselkedéssel. Legközelebbi barátja a zűrös családban élő Dani. Mindketten rajongói a Kainami-mangának, s Lilian hasonlóságot fedez fel a főszereplő Toshio és az ő sorsa között. Ezért próbálja ki a rituálét, melynek segítségével egy ajtón átlendül egy párhuzamos világba, ahol a vágyak valóra válnak. Gondolatban magával viszi Danit, a kedves optikus Ádámot és a buszon a lábára taposó zilált Annát is. Ettől kezdve mind a négyük élete pozitív irányban változik. Annát fénylényként meglátogatja a szerelme; Ádámra tapadnak a nők; Lilian is találkozik a magzati korban meghalt ikertestvérével, nyit felé az egyre egészségesebbnek tűnő anyukája, s szerelembe esik Danival; Daninak megszólal az addig néma kisöccse. Ám sokáig nem szabadna ebben a világban maradni, mert akkor a félelmeik is valóra válnak. Csakhogy Lili ajtaja eltűnik, ő pedig a manga írójától vár segítséget, amit a mű végére meg is kap.
A mű összes érintett szereplője végül tudomást szerez a másik világba való átlépésről. Az ajtó megtalálása után Ádám és Anna között barátság alakul ki, ami idővel akár tovább is fejlődhet. Lili, az édesanyja, Dani és a testvére későbbi sorsáról nem tudunk meg semmit, csak reméljük, hogy a pozitív változások megmaradnak.
