Nem tetszett ez a könyv. Majdnem többször abbahagytam az olvasását, csak a főszereplő, Tabitha új élete, a nevelőszülőség gondja, öröme tartotta fenn a kíváncsiságomat. Hogyan alakul a két sokat dobált tinilány beilleszkedése új anyukájuknál, hogyan tudja megélni a 40 +-os nő az anyaság utáni vágyát egyedül az isten háta mögött két lázadó tinédzserrel és egy csecsemővel? Túlzónak tartottam a múlton való rágódást, a szeretett férj hirtelen elvesztésének taglalását, a homályos utalásokat a veszekedésre az utolsó estén. Azért elolvastam, s annak ajánlom, aki maga is átesett a párja elvesztésén, aki nehezen talált új értelmet az életében, mert nekik inspiráló lehet ez a regény.
