Valós történelmi tényeken alapuló regény. A második világháború végén Ausztráliából egy repülőgép anyahajón 600 feleséget szállít a haditengerészet Angliába a férjeikhez. A hat hét leírása a regény témája pár kiemelt szereplőn keresztül. A lányok a településükön állomásozó katonákhoz mentek férjhez, sokszor csak pár hét ismeretség után. Leveleken keresztül tartották a kapcsolatot, míg találkozhattak Angliában. Margaret erősen várandósan száll a hajóra, ahol egy kabinba kerül a csendes ápolónővel, Frances-sel, a 15 éves hebrencs Jean-nel és a rátarti, gazdag családból származó Avice-szel. Margaret farmer apját és 3 fiútestvérét hagyta hátra, öreg kutyáját azonban meggondolatlanul felcsempészte a hajóra. Állandó félelme, hogy nem fog tudni megfelelni az anyaságnak. Avice magasan hordja az orrát mindaddig, míg a férje, akit gyakorlatilag rákényszerített a házasságra, meg nem írja neki, hogy már van családja, akiket nem fog elhagyni. Felajánlja a lánynak a szeretői státuszt, amit ő természetesen nem fogad el. Angliában a családja várja, hogy nagyszabású ünnepséggel emlékezzenek meg a házasságáról. Ő belebetegszik ebbe, elveszíti az életkedvét is. Frances rángatja vissza az életbe, mikor megmenti a hajón kitört tűzből. Frances, akit mindenki elkerül a hajón, mert pár matróz felfedi a titkát a korábbi, bordélyházban töltött életéről. Ez elől menekült el Ausztráliából, ahol a katonai kórházban szintén felismerte egy katona. A házasság számára menekülés, s ő az egyetlen a hajón, aki özvegyként kezdte el az utazást. A hajón nagyon megtetszik neki egy kedves tiszt, akit elhagyott éppen a felesége, s aki szintén nagyon maga alatt van. Természetesen egyikük sem tud semmit a másik családi hátteréről, így majdnem hagyják elszállni a lehetőséget egy boldog közös életre. Jean nagyon meggondolatlanul viselkedik a hajón, ittasan kihasználják a férfiak. Meg is kapja az elbocsátó levelét a férjétől, így őt visszaküldik az otthonába. Természetesen a hajón a legtöbb nő bizonytalan: a családjuk nélkül hogyan boldogulnak egy idegen országban, hogyan fogadja őket a férjük és a családja, milyen életük lesz? Megismerjük az idős kapitányt, az ő tragédiáját, a hajón való életet, s ennek a sokat látott hajónak a további sorsát is.
Az olvasmányélményeimet szeretném megosztani másokkal, segítséget nyújtva a döntéshez, hogy kézbe vegyünk-e egy regényt, vagy ne, esetleg csak azért is. Az újabb sorozatrészeknél segítséget jelent a korábbiak felelevenítése - talán másoknak is.
2022. szeptember 15., csütörtök
2021. július 13., kedd
Jojo Moyes: Áradó fény
Nagyon jól megírt regény. 1937-ben játszódik az amerikai Kentucky államban, ahol általában szegény családok éltek elszórva a hegyekben. A nők helye otthon volt, a háztartás és a gyereknevelés volt a fő feladatuk. Ezért vert fel nagy port, mikor Mrs. Roosevelt kezdeményezésére ajándék könyvekkel itt is megkezdték a mozgókönyvtári szolgáltatást, melyre pár fiatal nő vállalkozott. Kemény munka volt, lóháton vitték az olvasnivalót a családoknak hajnaltól estig, télen, nyáron. Szívvel-lélekkel végezték a munkájukat, tudást vive és támaszt nyújtva a családoknak. A vezetőjük egy szabad szellemű, rossz családból származó nő volt, Margery, akire mindig lehetett számítani. Hozzá csatlakozott a rossz házassága elől menekülő Alice, aki a kevésbé sem elfogadó angol családját cserélte fel az amerikaira. A férje nem engedte közel magához, az apósa, aki a helyi bánya tulajdonosa, egy zsarnok. A sánta Izzy lett a harmadik, aki itt lelt önbizalomra és igaz barátokra. A negyedik Beth, aki majd szeretne világot látni. A fekete bőrű Sophia képzett könyvtáros, de itt csak titokban dolgozhatott a fehérek számára fenntartott könyvtárban. Miközben a bányában megsérült bátyját segítette, rendben tartotta a könyvtárat és javította a könyveket is. A férje halála után itt talált megnyugvást Kathleen is, akinek korábban a többiek vitték az olvasnivalót.
Számos konfliktus, veszélyhelyzet fordul elő a regényben, de szerencsére végül győz a barátság, a szerelem, az összetartás, s látszik a pozitív jövő képe. Nagyon tetszett, hogy abban a korban milyen értéke volt az olvasásnak, a könyvnek, mennyire igényelték a gyerekek és a felnőttek egyaránt.
2020. szeptember 14., hétfő
Jojo Moyes: Páros, páratlan
Végül rendeződnek a dolgok, minden a helyére kerül, a jó emberek pedig megkapják a jót, amit megérdemelnek.