Böszörményi Gyula: Leányrablás ​Budapesten; A ​Rudnay-gyilkosságok; Beretva és tőr

 Nagyon szeretem Böszörményi Gyula könyveit, ez sem okozott csalódást. Tetszett a régies nyelvezet, a korabeli dolgok, személyek, helyek részletes leírása, látszik, hogy sok kutatómunka áll mögötte. Kalandos, izgalmas, krimiszerű történet. 

Hangay Emma, egy marosvásárhelyi könyvesboltos lánya a milleniumi ünnepségekre érkezik 1896-ban Budapestre a nagynénjéhez és annak fiához. A nénit és a fiát is csak a pénz érdekli, így nem csoda, ha Ottó részt vesz Emma elrablásában. Annyi derül csak ki, hogy Bissingen báró (aki a valódi apja Emmának) titkára, Matolcsy Kamill áll a háttérben. Emma azonban megszökik, s egy vándorcirkuszban lel menedékre, ahol titokban tartja a valódi nevét és a történetét. Egészen addig rejtve marad az üldözői elől, míg Pozsonyban fel nem ad egy táviratot az édesapjának. Ekkor majdnem meghal, ám a cirkuszi jósnő segítségével titokban megszökik. Az égési sérüléseit a pozsonyi kórházban látják el, ahol álnéven kitanulja a nővéri munkát is. Itt él addig visszavonultan, míg újra a nyomára nem lelnek. 

Közben eltelik 4 év, mikor a marosvásárhelyi posta hivatalnoka meghal, s az új postás megtalálja a táviratot. Emma apjának és az akkor 17 éves hugának, Milinek ez új reményt ad. Mili Pestre utazik ugyanahhoz a nagynénihez, hogy Emma után nyomozzon, ám a néni bezárja a lakásba. Ottó egyszer bukkan fel részegen, s Mili foszlányokat csíp el a néni és a fia veszekedéséből, melyben Ottó beismeri a tettét. Másnap Mili kitör a lakásból, s mikor később visszamegy a holmijáért, a nénit holtan találja. Gyilkosság történt, melynek köze lehet a reggel elküldött (zsaroló) levélhez. Mili zavarodott menekülése közben egy kocsi kereke alá kerül, s csak a fűzőjének és a szerencsének köszönheti az életét. Ambrózy Richárd báró (az ő kocsija volt) és az édesanyja, Agátha grófnő gondoskodnak a lányról, magukhoz véve a Buday hegyen álló villájukba. Ambrózy báró amatőr nyomozó, aki számos esetben segíti a rendőrfőnök, Rudnay Béla főkapitány munkáját. A fél karja hiányzik, mogorva természetű, s lenézi a nőket, így Milinek nehéz dolga van, hogy együtt nyomozhassanak Emma ügyében. A cirkuszi tűzeset után Emmát amúgy is halottnak tartja mindenki. Ám a gyilkosságok nem állnak meg, Ottó is áldozatul esik. 

A 2. kötet A ​Rudnay-gyilkosságok. 

1900 őszén Ambrózy báró segítségét kéri a főkapitány számos régi eset kibogozásához, felderítéséhez, melybe Milit is bevonja a báró. Látszólag nincs összefüggés a gyilkosságok között, nehéz kapcsolatot találni a gyilkos és az áldozat között is. Számos akta átnézése során merül fel ugyanaz a név, egy kuruzsló gyógyító, egy ügyvéd neve, s egy rosszarcú nagydarab férfi említése, valamint kiderül egy tény, miszerint a gyilkosok halálos kórban szenvednek, s a tettükből a családjuk profitált. A mű végére összeáll a kép, s az összes bűnös holtan végzi, miközben hőseink életére törnek. 

A másik szál Emma sorsa, aki Pozsonyból Pestre menekülve a Tabánba téved, ahol Hülné veszi a szárnyai alá az etévedt lányt. Bezárja, s a többi három lánnyal együtt rabként tartja fogva és dolgoztatja a bűnöző fiával együtt. Reménytelen a lányok sorsa, hisz az egész környék a zsebükben van, ám Emma okos lány, s megtalálja a módját a szabadulásnak. Emmát addig követhetjük, míg Hülné meghal egy rablás során, s a nagydarab, rosszarcú fia is életét veszti a báró és Mili megtámadása során. A lányok ekkor a rendőrök látószögébe kerülnek, így Ambrózy báró is találkozik Emmával, aki azonban álnéven él. Richárdnak gyanús a lány, ám Milinek nem beszél róla. Egy bűnöző árulja el a Milinek pénzért, hogy él a testvére. 

A 2,5. kötet Beretva és tőr. Ez csak egy nyomozás története. A perzsa uralkodó Budapestre látogat, s a szállodájában megmérgezik a kutyáját, megölik az ajtaja előtt posztoló rendőrt, s kizuhan az ablakon egy borbélymester. Két különálló bűnesetre derít fényt a báró és Mili. Az egyik: egy gyűjtő megbízásából a sah bajszát kellett volna leborotválni, ám a borbély egy másik támadóval való dulakodás során kizuhan az ablakon. A másik: a sah apját meggyilkoló, majd kivégzett férfi fia próbál bosszút állni az uralkodón, beépülve a sah kíséretébe. 

Mackenzi Lee: Úriemberek kézikönyve: a bujaságtól az erényekig; Útmutató hölgyeknek a kalózélethez

 

Izgalmas, mozgalmas kalandregény, ha nem zavar bennünket a homoszexuális szál. Kedvelhetőek a szereplők, jó a stílusa. 

Henry Montague (Monty) és húga, Felicity egy gazdag angol családba születik, de egyikük sem találja benne a helyét. Monty kicsapongó, botrányos életet él, kicsapják az iskolából, s az apja veréssel torolja meg a bűneit. Felicity tanulni szeretne nő létére egy férfiak uralta világban (1700-as évek), de nem háztartástant, hanem orvostudományt. Titokban elolvassa az összes orvosi könyvet, így tanulja meg a mesterséget. Monty és a gyerekkori legjobb barátja, a színesbőrű Percy egyéves európai körútra indulnak, melynek során Felicityt le kellene tenniük egy francia bentlakásos lányiskolában. Az utazás után Montynak be kellene állnia az apja mellé a birtokon, Percynek pedig Hollandiába kellene mennie, mint később kiderül, egy szanatóriumba az eltitkolt, gyógyíthatatlan betegsége miatt. Az útjuk során Monty ellop egy francia hercegtől egy kis titkos dobozt, amiért rablók támadják meg őket útközben. A három fiatal elmenekül, s nincstelenül, betegen utaznak tovább Marseille-be, majd a doboz eredeti gazdájához, Barcelonába. Útközben kalóztámadás éri őket a tengeren, s egyezséget kötve, velük utaznak tovább. A mester olyan anyagot kutatott, ami minden betegséget gyógyít, így Monty meg akarja szerezni Percynek, akibe titokban szerelmes. Barcelonában a mester gyerekeinél laknak, megfejtik a doboz titkát, kiszedik a börtönben sínylődő tudósból a felesége tartózkodási helyét, s elutaznak Velencébe. Egy süllyedő szigetre kell menniük, de a herceg is felbukkan, aki szintén a gyógyszert keresi. Lekényszeríti őket a katakombába, megszerzik a gyógyszert, ami nem kell Percynek, s a herceggel ellentétben hőseink sikeresen ki is jutnak.

A 2. részben egyik fiatal sem tér vissza a szülői házba. Felicity Skóciában próbál sikertelenül orvoslást tanulni, egy pékségben dolgozik, aminek a tulajdonosa feleségül kéri. Visszamenekül Londonba a bátyjához, aki Percyvel él egy kis lakásban nagy szerelemben. Mindketten munkát vállalnak, Felicity pedig tovább próbálkozik a férfi orvosoknál. Megtudja, hogy a gyermekkori legjobb barátnője, Johanna Németországban ahhoz az orvoshoz készül férjhez menni, akit ő csodál. S az orvos expedíciót szervez Afrikába, amihez embereket keres. Egy kalóz lány segítségével elutazik az esküvőre, ahol kibékül a volt barátnővel, s tud beszélni az orvossal, akiről kiderül, hogy egyáltalán nem olyan csodálatos, mint gondolta. A menyasszony az esküvő napján elmenekül, s az orvos Felicity-vel indul a nyomába. Zürich-ben azonban Felicity maga indul Johanna keresésére, s onnantól együtt keresik Johanna elhunyt édesanyjának örökségét, melyre az orvos is számít. Az asszony ugyanis a családját elhagyva Afrika partjainál egy tengeri kígyó fajt rajzolt le, őket és a pikkelyeikből nyert ritka, gyógyító anyagot kutatta, s lerajzolta egy titkos térképre az élőhelyüket. A helyi kalózok védik a kígyókat, senkit nem engednek a közelükbe (Felicity kalóz kísérője is a térképet akarja megszerezni). A három lány együtt keresi tovább a térképet, s indulnak Afrikába, ahol találkoznak a tengeri kígyóval és a pikkelyéből nyert porral is. Természetesen az orvos csapata utoléri őket, elfogják Johannát és Felicityt, akiket szorult helyzetükből a bátyja és a korábbi és a jelenlegi kalózok mentenek ki. Megtalálják a kígyók szigetét, ahol tengeri csatába keverednek az orvos hajójával. A jó természetesen győz, s a lányok is megtalálják a számításukat.

Jól olvasható regény, érdekes korrajzzal. Itt a lányszerelem jön elő, hűen az első kötethez.

 

M. C. Beaton: Ha egy üzlet beindul!; Egy kis lopás nem akadály?

 Nemesek, bálok, úriemberekhez méltó viselkedés az egyik oldalon, elszegényedett nemesek, kis életjáradékot kapó megtűrt rokonok a másik oldalon. Lady Fortescue-nak van egy emeletes háza Londonban, ami majdnem teljesen üres, s már szinte semmi eladható értéke sincsen. A Hyde Parkban a lába előtt esik össze az éhezéstől az idős Sadhurst ezredes, aki a büszkeségét legyőzve beköltözik a nagy házba, s összeadják, amijük van. Elhatározzák, hogy még befogadnak pár hasonló szerencsétlent, így kerül hozzájuk a vénlány, öngyilkosságot fontolgató Miss Letitia Tonks, az özvegy, hitelezőkkel harcoló Mrs. Budley, akinek a bútoraival sikerül berendezni a házat. Az utolsók között hívják meg a nagyon szép fiatal Harriet James, aki árván maradt sok adóssággal. Az első bálon éppen bemutatkozott, mikor az édesapja betegsége miatt el kellett utazniuk, majd magára maradt. Azon a bálon találkozott az ifjú, nőtlen Rowcester gróffal, aki gazdag, s nagyon kapós a lányos anyák körében, aki Lady Fortescue rokona. Azóta sem tudja elfelejteni egymást a két fiatal, ám sok esélye nincs az árva, lecsúszott, hozomány nélküli lánynak. Az utolsó beköltöző egy simlis öregúr, Sir Philip, aki semmilyen csalástól, lopástól nem riad vissza. Ő szerzi meg (távoli rokonként meglátogatva és meglopva Rowcester grófot) az induló tőkét a nagy ház szállodává alakításához. A családi szálláshelyként működő hotel gyorsan népszerű lesz a báli szezonra érkező vidéki nemesek körében. A városba érkező Rowcester gróf először tönkre akarja tenni a szállodát, mivel alantas tevékenység a nemesi rokona részéről az üzemeltetése. Ám ott találkozik a konyhán dolgozó Harriet-tel, s lassan megváltozik a véleménye. A lány egy régi nemesi barátnője révén eljut pár bálba, többször beszélget a kevély gróffal, s mikor ő rájön, hogy a lány nem a pénzéért akarja, s amúgy sem tud lemondani róla, megkéri a kezét. 

Érdekes korkép arról a világról, a nemesi felfogásról, a szokásokról, a nők helyzetéről. 

A 2. részben újra elfogyott a tulajdonosok pénze, s sorshúzással Ms. Tonksra esett a választás, hogy látogassa meg a nővérét, s lopjon el valamilyen értékes tárgyat. A társai nem fűznek sok reményt a sikeréhez, ám Letitia megacélozza magát. Az útonállós rablás ötletét az unokahúga, Cassandra regényéből veszi, a végrehajtásában pedig egy közelben lakó úriember, Lord Eston segíti. Cassandra a kor szépségideáljának nem felel meg, önálló gondolkodású és akaratú, szókimondó hölgy, aki azonban felkelti Lord Eston érdeklődését, ám ő menyasszonynak mégis egy selypítő, elkényeztetett, üresfejű, ám nagyon kecses, bájos kisasszonyt (Amanda Boyle) választ. Cassandra elszökik a nagynénjével Londonba, a munkát és a férjnélküliséget választva. Hogy befogadják a többiek, vállalja Miss Tonkssal a felderítést az újonnan megnyílt, konkurens szállodában, aki szerintük tönkre akarja tenni őket. Ebben a szállodában száll meg a Boyle család, s Lord Eston számára is egyre inkább kiderül, hogy a leendő apósa csaló szélhámos, aki részt vállal a Szegény Rokon szálloda tönkretételében is. Ám Cassandra és a többiek résen vannak, s a másik szállodának kell bezárnia. Közben Lord Eston rájön, hogy Cassandrát akarja, s szerencsére egy másik gazdag kérő felbukkanása mentesíti a jegyesség alól. 

Sok humoros helyzet, bonyodalom teszi élvezetessé a gyorsan olvasható regényt.

Sophie Irwin: Hozományvadász hölgyek kézikönyve

Kitty Talbotnak fiatal lány létére egyedül kell megvédenie az otthonát a hitelezőktől, s biztosítania négy húgának a jövőjét, miután a helyi földesúr fia felbontotta vele a jegyességét. Egyik húgával, Cecilyvel Londonba utazik az édesanyja régi barátnőjéhez a báli szezonra, s feltett szándéka egy magas jövedelmű urat találni férjnek. Első választottja a fiatal Mr. de Lacy-re esik, akit sikerül magába bolondítania. Mielőtt azonban megkérné a kezét, megjelenik Archie bátyja, lord Radcliffe, aki átlát a lány mesterkedésén, s megállapodást köt vele. Ha békén hagyja az öccsét, segít a lánynak eligazodni az úri világban. Kitty okos, sikeresen veszi az akadályokat, meghívást kap a bálokra, ismerkedik a pénzes, arisztokrata fiatalemberekkel nem titkolva az anyagi helyzetét. Ám a végén csak egy, nagyon visszataszító jelölt marad, aki megkérné Kitty kezét, ám szerencsére máshogy alakul a talpraesett lány sorsa. 

Jól megírt történet érdekes karakterekkel olyan történelmi korba ágyazva, amiről esetleg kevesebbet tudunk.

Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya

 Lady Calpurnia Hartwell gazdag, egy báró húga és vénlány. 28 éves, s még egyetlen szóba jöhető férfi szeme sem akadt meg rajta (az idős özvegyeken és a hozományvadászokon kívül). Pedig Callie rettentően romantikus, az összes szerelmes regényt elolvasta, s hisz a szerelemben. Kissé gömbölyded, dús alakja nem felel meg a kor divatjának, s nem feltűnő szépség, ezért a bálokat általában szemlélődve végigállja tánc helyett. 17 éves korában egy rövid időre találkozott Ralston márkival, a híres nőcsábásszal, aki beszélgetett vele, s akibe azóta szerelmes. Most már mindenki unalmas, bátortalan vénlánynak tartja, ezért elhatározza, hogy olyan dolgokat fog kipróbálni, amit még soha nem tett, vagy amit nőknek nem szabad. Listát ír, s összeszedve a bátorságát elkezdi megvalósítani. Az első pontot egy éjszaka Ralston márki házában pipálja ki, megkérve a férfit, hogy csókolja meg. Mivel akkor érkezett hozzájuk a féltestvérük, a húguk, aki csak anyai ágon nemesi származású, ezért a férfi egyezséget köt Callie-val. A csókért cserébe ő segít bevezetni Julianát az előkelő társaságba. Ezután Callie mindig Ralston márkiba botlik, amikor valami újat próbál ki (pl. vívás egy férfiklubban), később pedig a márki segít neki a többi pontot megvalósítani, mert nem szeretné, ha a lány bajba kerülne. Ahogy megismeri Callie-t, ahogy csábítgatja, rájön, hogy a szégyenlős lány nagyon okos, belevaló és szenvedélyes. Némi bonyodalom után aztán az élvhajhász gyönyörű férfi úgy érzi, hogy nem tudja elengedni a lányt, s végre mindketten megtalálják a szerelmet.