Egy kedves mese a jó és a rossz harcáról, a másságról, a szerelemről.
Seraphina nagyon tehetséges zenész, aki születésekor elveszítette az édesanyját. Tizenegy éves korában jött rá (anyja emlékeiből, s a helyenként pikkelyes bőréről), hogy ő más, mint a több goreddi polgár, s ezt titkolnia kell. Legfőbb segítője és tanítója Orma, anyai nagybátyja, aki tudós sárkány. A lány ugyanis félvér, az édesapja nem tudta, hogy egy sárkányt vett feleségül. A sárkányok a 40 éves egyezmény következtében Goreddben emberré alakulva élhetnek csak. A sárkányok és az emberek párosodása pedig tiltott, ezért nem tud senki a félsárkányok létezéséről. Seraphina a tudatában érzékeli őket, némelyikkel kommunikálni is tud, néhányukat pedig felismeri a királyi udvarban. A sok rejtőzködés után a zene iránti szeretete ugyanis arra készteti Seraphinat, hogy Viridius mester, az udvari komponista segédje, s a második trónörökös oktatója legyen a királyi udvarban. Amikor a királyi család egyik tagját sárkányra utaló módon meggyilkolják, Seraphina is nyomozni kezd, s éles eszével, bátorságával sokat segít a fattyú hercegnek, Lucian Kiggsnek, akibe lassan bele is szeret. A nyomok egy lázadást szító sárkányhoz, Seraphina nagyapjához vezetnek.
A sárkányok nem érezhetnek, Orma és Seraphina kapcsolata mégis nagyon bensőséges, s a lány édesanyja is szerelmes volt a férjébe, ezért hagyta el a sárkányok népét.
A mű végén a bűnös megbűnhődik, a titok kiderül, de hogy háború vagy béke lesz-e a goreddiek és a sárkányok népe között, s Serephina és Lucian egy pár lehetnek-e majd, az a kérdés nyitva maradt.
Egy érdekes, szokatlan világ, cselszövéssel, kalandokkal, különleges szereplőkkel.
