Rhys Bowen: Az Angyal-öböl felett

 

Bella elszegényedett angol arisztokrata családban nevelkedik édesanyja haláláig. Alkoholista apja szolgálónak adja, hogy a keresetéből eltartsa őt és a húgát. Egy újgazdag családnál szolgál, s ráébred a főzés iránti vonzalmára. A szakácsnőtől sok fortélyt magtanul, ám továbbállni nem tud, mert a gazdaasszonya az úri modora miatt (amivel dicsekedni lehet a vendégeknek) ragaszkodik hozzá. Ajándékként kerül hozzá az utcán elgázolt fiatal lánynak szóló levél, melyben meghallgatásra hívják a királyi palotába, mint szakács segédet. Bella nem sokat gondolkodik, elmegy Helen helyett, s felvéve a lány személyazonosságát felvételt nyer Viktória királynő konyhájára. Ügyességével, szorgalmával elismerést vált ki nem csak a szakácsokból, hanem a királynőből is. A felettese megbetegedése miatt ő utazik Nizzába a királynő kíséretével, ahol a nyelvtudása miatt tolmácsként is működik. Szemrevaló lányként több ajánlatot is kap, de ő szerelmet szeretne. Sokat tanul a fiatal francia séftől, aki a a szívét is megdobogtatja. Egy váratlan haláleset miatt gyanúba kerül, s csak az éles eszének, megfigyelőképességének köszönheti, hogy kiderül az ártatlansága. A királynőnek bevallja a valódi kilétét és a történetét, s ezzel nagy tehertől szabadul meg, miközben megtalálja a párját és a hivatását is Nizzában.

Érdekes a kor szokásait, ételeit megismerni a jól olvasható regényből. 

Jojo Moyes: Áradó fény

 Nagyon jól megírt regény. 1937-ben játszódik az amerikai Kentucky államban, ahol általában szegény családok éltek elszórva a hegyekben. A nők helye otthon volt, a háztartás és a gyereknevelés volt a fő feladatuk. Ezért vert fel nagy port, mikor Mrs. Roosevelt kezdeményezésére ajándék könyvekkel itt is megkezdték a mozgókönyvtári szolgáltatást, melyre pár fiatal nő vállalkozott. Kemény munka volt, lóháton vitték az olvasnivalót a családoknak hajnaltól estig, télen, nyáron. Szívvel-lélekkel végezték a munkájukat, tudást vive és támaszt nyújtva a családoknak. A vezetőjük egy szabad szellemű, rossz családból származó nő volt, Margery, akire mindig lehetett számítani. Hozzá csatlakozott a rossz házassága elől menekülő Alice, aki a kevésbé sem elfogadó angol családját cserélte fel az amerikaira. A férje nem engedte közel magához, az apósa, aki a helyi bánya tulajdonosa, egy zsarnok. A sánta Izzy lett a harmadik, aki itt lelt önbizalomra és igaz barátokra. A negyedik Beth, aki majd szeretne világot látni. A fekete bőrű Sophia képzett könyvtáros, de itt csak titokban dolgozhatott a fehérek számára fenntartott könyvtárban. Miközben a bányában megsérült bátyját segítette, rendben tartotta a könyvtárat és javította a könyveket is. A férje halála után itt talált megnyugvást Kathleen is, akinek korábban a többiek vitték az olvasnivalót. 

Számos konfliktus, veszélyhelyzet fordul elő a regényben, de szerencsére végül győz a barátság, a szerelem, az összetartás, s látszik a pozitív jövő képe. Nagyon tetszett, hogy abban  a korban milyen értéke volt az olvasásnak, a könyvnek, mennyire igényelték a gyerekek és a felnőttek egyaránt.

Ann Mah: A szőlőskert titka

 Kate miközben készül a Bor Mestere cím elnyerésére, elutazik az unokatestvéréékhez Burgundiába, hogy minél több pincészetet felkeresve gyakoroljon. Nico felesége a korábbi egyetemi barátnője, Heather, akivel a szüret előtti időkben nekiállnak a nagy ház pincéjét kitakarítani. Lomtalanítás közben egy Héléne nevű lány régi füzeteit és az ő apja régi könyveit találják meg, s elkezdik kideríteni, hogy ki is lehetett a lány. Ráakadnak a pince egy lefalazott részére is, ahol számos értékes palack bort találnak elrejtve. A második világháború alatt sok család rejtette el a borait a németek elől, így tett Kate és Nico nagyapja is. Héléne háború alatti sorsát a naplójából ismerjük meg: az éhezést, a nélkülözést, a mostohaanyja kegyetlenségét, a féltestvérei iránti szeretetét és gondoskodását, az ellenállás segítését, zsidó barátnője és a menekülteket bújtató, segítő édesapja elvesztését, a mostohaanyja árulását, s a meghurcolását hamis vádak alapján. A háború után nem is tud a birtokon és Franciaországban maradni, Amerikában kezd új életet. A két barátnő fokozatosan jön rá a család fekete bárányának kikiáltott, s eltitkolt nagynéni kilétére és a háború alatti életére, s téves megítélésére. Kate a birtokon újra találkozik korábbi szerelmével, Jean-Luc-kal, a szomszéd birtokossal, akivel végül újra boldogok lesznek.

Sok adalékot kapunk a regényből a háború alatt megszállt Franciaország életéről, a bortermelő vidékekről, a borokról. Szemtanúi lehetünk egy szégyenben élő család titkainak leleplezéséről és fellélegzésükről.

Bauer Barbara: A fényfestő

 

A hatvanas évek elejére visz bennünket a történet. Párizsból Magyarországra érkezik Cecil, aki szeretne rájönni a családja történetére, a magyarországi emlékekre. Hétéves korától élt Franciaországban az apja rokonságánál, ahol a nevelőnőjétől tanulta a magyar vonatkozású dolgokat, s vele gyakorolta a nyelvet. Az anyja a férje halála után magába zárkózótt, s egy otthonban élt, Cecil nem látogathatta. A családjuk múltjáról, a kiskoráról semmit nem árultak el neki. A valóságból gyakran menekült egy idilli világba egy fiúhoz, Gibborhoz, aki mindig megnyugvást hozott neki. Budapesten, miközben próbálja megfesteni a Dunát, találkozik egy nőcsábász férfival, Endrével, akinek nagyon tetszik a lány. Segít neki felfedezni Magyarországot, s ahogy jobban megismeri Cecilt, rájön, hogy valójában ki a lány, s lassan rávezeti, hogy milyen közös múltjuk van. Elviszi a szülőfalujába, ahonnan 1945-ben elhurcolták a zsidó családokat, köztük Endrééket, s Cecil valódi szüleit is. Az akkor 4 éves kislányt a három évvel idősebb barátja, Gibbor (Endre) bújtatta el az apja által gyártott koporsóban, itt találták meg napok múlva az eszméletlen kislányt a falubeliek. A helyi grófné, akinek korábban meghalt az újszülött  kislánya, fogadta magukhoz, s a kitelepítés elől menekültek Párizsba. A regény végére mindenre rájön Cecil, találkozik a közben szintén Magyarországra látogató nevelőnőjével és a nevelőanyjával, s Budapesten kezd új életet a mindenkori szerelmével, Endrével.

Érdekes történelmi és holokauszt regény valós kortörténeti adatokkal (pl. Erzsébet híd építése, Gagarin űrutazása és látogatása hazánkban).

Mörk Leonóra: Ködkirálynő

Párhuzamos regény, egyik szál a 18. században Németországban játszódik. Charlotte egy vidéki lelkész lánya, aki édesanyjuk halála után neveli kisebb testvéreit is. Az ő szórakoztatásukra mesél, ő találja ki a történeteket, melyeket le is ír egy kis füzetbe. A bátyján keresztül ismeri meg a fiatal, beteges orvost, Friedrichet. Eljegyzik egymást, ám a házasságra már nem kerülhet sor a fiatalember halála miatt. Idő előtt született kisfiukat a közeli Zarándoktölgy gyökerei alá temetik el titokban, Lotte egyik meséje is utal erre.

A másik szál ma játszódik. Az ötven éves, elvált Kriszta rábukkan egy könyvesboltban Lotte mesegyűjteményére, s támogatást szerez a lefordítására. Elvonul két hónapra egy német kolostorba (a Zarándoktölgy közelébe), s miközben fordítja a meséket, nyomoz is az írója után. A helyi idős könyvtáros, s a régi paplakban élő orvos segít neki Lotte történetének megismerésében. Miközben próbálja jól érezni magát távol az idegesítő anyjától és a korábbi életétől, egyre szorosabb kapcsolatba kerül a szintén egyedül élő szimpatikus orvossal.

Jó stílusú, érdekesen megírt regény számos női és kortárs problémát felvonultatva. 

Kimberley Freeman: Csillagok az óceán felett

Victoria szomorú esemény miatt tér haza Ausztráliából: történelem professzor édesanyja kezdi elveszíteni az emlékezetét, így gondozásra szorul. Egy régi könyvbe rejtett levélen dolgozott egy ideje, szerette volna kideríteni, ki írta a gyermekének a megható sorokat. Miközben Victoria felszámolja az édesanyja irodáját az egyetemen, többszöri nekifutásra találja meg a levél részeit, melyet együtt olvasnak el. 

A történet másik szála az 1850-es években játszódik, ahol megismerjük a levelekből Marianna Breckby fiatal korát, amikor arra várt, hogy az apja kiházasítsa egy megfelelően gazdag kérővel, akit ő nem szeret. Közben a nagynénjénél tett látogatás során megismeri a szerelmet, csakhogy a választottja ács, s mint később kiderül, van egy beteg felesége is. Csakhogy Marianna akkor már gyermeket vár, de a családi szégyen miatt nem tarthatja meg. A húga, Genevieve viszi el az újszülött kislányt a közeli árvaházba, miközben a kabátjáról egy jellegzetes gomb beleesik a kosárba. Victoriát közben Londonba költözteti az apja, ott él magányosan 19 évig, mit sem sejtve arról, hol van a kislánya.

A harmadik szál az 1970-es években játszódik, mikor Agnes elhagyja az árvaházat, s értesül a mellette talált gombról. A gombot beazonosítja a közben látott kabáttal, s a fejébe veszi, hogy Genevieve az édesanyja. Elkezd nyomozni utána, s a kevéske pénzéből Londonba utazik, miközben a vasútállomáson ellopják a táskáját az irataival. A szegénynegyedben húzza meg magát, míg be nem kerül társalkodónőnek Marianna mellé, aki képtelen elhagyni a házat, s rossz álmok gyötrik. A házban él Julius, Genevieve nevelt fia, akinek végül is elmondja, kit keres. Julius támogatja a kutatását, mikor kiderül, hogy Genevieve már nincs a városban, s miután Agnes Párizsba utazott titokban. Ott egy bordélyban dolgozik a szállásért, s közben nyomoz az anyja után. Miután megszökik a bordélyból, az őt kereső Julius veszi pártfogásba, s miután Agnes kiderítette, hogy Ceylon szigetén él  Genevieve, finanszírozza számára a hajóutat. Ám oda is hiába megy a lány, s az újabb útja ápolóként dolgozva egy vitorláson, Ausztráliába vezet. Ott végre megtalálja Genevieve-t, akitől megtudja, hogy valójában Marianna az édesanyja, s hogy ki az édesapja. Hazatérve megkeresi az apját, majd visszatér az édesanyjához és a szeretett Juliushoz.

Nagyon kalandos történet, érdekes korrajz, s egy nagyon talpraesett és szerethető szereplő Agnes személyében.

Kate Furnivall: Az olasz feleség

Jól megírt, szépen fogalmazott regény, mely Olaszország egyik sötét időszakáról, a fasizmusról íródott. Isabella tragédiáján, igazságkeresésén keresztül ismerjük meg egy új kisváros, Bellina születését a lecsapolt mocsár helyén, ahol Mussolini álmát valósítják meg a feketeingesek és a karabélyosok rémuralmával alátámasztva.

Isabellát és a feketeinges férjét, Luigit 10 éve lelőtte egy ismeretlen merénylő. A lányt orvos édesapja visszahozta az életbe, ám Bellának a sántításon kívül azóta is fájdalmai és rémálmai vannak. Minden energiáját az építészetnek szenteli. Ritka kegy, hogy nő létére tagja lehet a várost tervező és építő csapatnak. A tizedik évfordulón egy ismeretlen nő bízza rá a kislányát, Rosát, mielőtt öngyilkosságot követ el. Egy félmondattal felkelti Bella kíváncsiságát és elszántságát, hogy kiderítse, ki ölte meg a férjét és miért tette tönkre az ő életét is. Kitartóan kutat a válaszok után, melyeket senki nem akar megosztani vele. Számos esetben keveri bajba magát, s csak egyetlen segítője akad, Roberto, a város fényképésze. Isabella egyre jobban megkedveli a férfit, jéggé fagyott szíve felenged, s újra szerelmes lesz. De a boldog végig nagyon hosszú az út, mely során kideríti, hogy szeretett férje egy szadista gyilkos volt. Isabella és Roberto embersége, tartása, egyenessége szép példája annak, hogy a pokolban is lehet embernek maradni.

Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Tasnádi István: Időfutár

1. kötet: A körző titka

   Hetedik osztályos diákok a főszereplői a regénynek. Hanna szüleivel Budapestre költözik, s új iskolába, a Sigrayba kerül. A kissé duci, SNI-s Tibi lesz a padtársa, majd később a nyomozó társa is. Hanna ugyanis lomtalanításkor talál egy régi körzőt, melyet többen is meg akarnak szerezni tőle: Sándor, aki hajléktalan öregembernek néz ki, régiesen beszél, s egy régiségboltban lakik; valamint a dementorszerű igazgatóhelyettes, Bújdosóné (Búné), s felemásszemű, erőszakos társa. Hanna végül is Sándorral köt üzletet, az öregembertől azonban erőszakkal elveszi a felemásszemű. Hanna és Tibi egyre szorosabb kapcsolatba kerül Sándorral, aki beavatja őket az élettörténetébe: ő időutazó, aki Kempelen Farkas inasa volt, ő játszott anno a híres sakkozógépben, s egy halálfejes sakk-készlet révén került 1945-be. Azóta keresi az időgép alkatrészeit, s a körző az utolsó elem. Mindenáron vissza kell szerezni, s ebben segítenek neki a gyerekek. A harmadik kis nyomozó a szegedi Zsófi, Hanna legjobb barátnője, aki egy baleset miatt tolószékbe kényszerült. Nagyon okos, ötleteivel, kutatásaival sokat lendít a nyomozáson, s egyre szorosabb kapcsolat alakul ki köztük Tibivel. Állandó Skype kapcsolatban állnak egymással. A történet egy részét leírásból, más részét skypos beszélgetésekből ismerjük meg. Kiemelkedő szereplő még a történetben a nagyon humánus osztályfőnök, Géza bá; a magyar tanárnő, Rogyák Mária, akivel színre viszik a Varázsfuvola modern feldolgozását; a diákok közül a poénos Szabika, a magát idegen lénynek tartó Bulcsú, a stréber-okos Ervin, a butuska, sikoltozó Edina; Hanna szülei: az ezotéria megszállott Niki és az elfoglalt Csaba, valamint a szomszédok: a helyes szomszéd srác, András; az idős Jolánka néni; a csendes Angéla és hőzöngő férje.

   Az iskolai élet és a nyomozás mellett megismerkedünk a felvilágosodás korával és szereplőivel, s a szabadkőművességgel. 

   A kötet végén Hannát és Sándort elrabolja a felemásszemű és a társa, s Selmecbányára hurcolja, ahol a remélt kincs helyett semmit sem találnak, s rájuk robbantják a bányát. Sándor azonban mindezt előre kitervelte, a tárnában elrejtette az újraalkotott időgépet, s most Hannát is magával viszi 1794-be.

   Érdekes, változatos a történet, olvasmányos a stílusa.

2. kötet: A királynő palástja (Vészits Andrea is csatlakozott a szerzőkhöz)
  A bányában történt robbanás után csak Hanna Zsófinak írt üzenetét találják meg, melyben azt írja, hogy megtalálja a módját, hogy üzenjen nekik. Tibi és Zsófi egész nyáron korabeli iratokat olvasnak, jelet keresve, de hiába. Ekkor döntenek úgy, hogy másokat is (Szabit, Bulcsút, Ervint) be kell vonni a kutatásba. Találnak is a neten olyan régi dokumentumot, melyen oda nem illő szöveg van, amelyen Hanna üzen nekik. Így találják meg Egerben Mária Terézia palástját, benne eldugva Hanna naplóját, melyben a lány részletesen leírta a vele történteket. Először is Sándor rossz korba röpítette vissza, négy évvel korábbra érkeztek, mint ahogy Sándor időutazása megtörténik. Hannát Born Ignác, a szabadkőművesek vezetője Bécsben meg akarja gyilkoltatni, mert látta a gyűlésüket. Azt gondolták róla ugyanis, hogy ő a körző kiválasztottja, de ez nem igazolódott be. Sándor és fiatal segítője, Metzler fiúruhában elrejtik a lányt egy bécsi színházban, ahol az egyik szereplő, Benedict inasa lesz. Itt éppen a Varázsfuvolát próbálják, melyet Mozart akkor komponál. Hanna megismerkedik egy boszorkánynak kikiáltott nővel, Charlotte-tal, aki pártfogásba veszi, tanítgatja harcolni, s az úri viselkedésre, mígnem egy fogadáson a lány nyakába varr egy gyilkosságot.
   A többiek közösen olvassák Hanna naplóját, eleinte a zombivécében a suliban, majd mindig más lakásában, vagy Skypon. Az Ervinre féltékeny Edina egyszer ellopja a naplót, melyet a pad alatt olvas, s így egy rövid időre Rogyák tanárnőhöz kerül (ő bele se néz). Bújdosóné és kellemetlen haverja, a felemásszemű Imre is meg akarja szerezni, melynek következtében a férfi Ausztráliában köt ki Edina idős rokonánál. A gyerekek, hogy Bújdosóné leszálljon Edináról, létrehoznak egy ál naplót, melyben Hannát az ókori Egyiptomba utaztatják az időgéppel. Rogyák Máriához kerül az ál napló, s az idegileg kikészült osztályfőnök és Rogyák tanárnő örömmel olvassák, hogy Hanna él, csak más korban. Értesítik Hanna szüleit, de az édesanyja felismeri, hogy a naplót nem a lánya írta. Bekapcsolódik a történetbe egy ambiciózus rendőrnyomozó is, aki Hanna eltűnése miatt nyomoz, s sejti, hogy a gyerekek többet tudnak, mint amennyit elárulnak.
   Ez a rész sokkal izgalmasabb, mozgalmasabb, humorosabb, mit az első kötet. S természetesen úgy lett vége, hogy azonnal kezdeni szeretnénk a következő regényt.

3. kötet A próbák palotája (Vészits Andrea is szerző)
   Hanna naplója megszakad, miközben ő várja a rendőröket (ugyanis akkor rejti el). Szerencsésen megússza a kalandot, kiderül, hogy a merényletben ártatlan. Éli tovább a mindennapjait a színházban, s a Kempelen házban. Tibi bekérezkedik Ervin és Bulcsú mellé a fizikacsapatba, hogy Szegeden az országos bajnokságon részt vehessen. Persze csakis a Zsófival való találkozás miatt. Mivel megnyerik a versenyt, ők utazhatnak Svájcba Búnéval és a Felemásszeművel a CERN-be, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumába, amit időgépként szeretnének használni. Segítségükre van az ottani vezető lánya, Tekla is. Bulcsú ugyanis feltalálta a féreglyuktelefont, mellyel sikeresen kapcsolatba léptek Hannával, s melyen keresztül rendszeresen beszélnek egymással. Kisebb élőlények sikeres időutaztatása után, melynek során egy beteg macska újra egészséges lett, Zsófit is Bernbe hívják, s így Bulcsú, Tibi, Zsófi, Búné s Felemásszemű Imre indulnak Hannáért. Ők azonban a múlt helyett az igencsak siralmas és kopár jövőbe érkeznek, ahol Zsófi teljesen lebénul, s haldoklik. Egy idős javasasszony és egy tudós él csak a kiszáradt Balaton partján, ők fogadják be őket. A tudós Zsófit Hanna után küldi egy saját készítésű időgéppel, de szigorú alkut köt a lánnyal. Így mikor Zsófi egészségesen megérkezik a világvége hangulatban égő 1791-es Bécsbe, szóba sem áll az éppen Nagymesterré választott Hannával, hanem Kempelen Farkas életére tör.
   Nagyon mozgalmas, izgalmas ez a kötet is, talán még jobb, mint az eddigiek. Nagyon olvastatja magát.

A 4. kötet: A káosz temploma (Vészits Andrea is szerző)
  Ebben a kötetben tovább bonyolódik az időutazós szál. Tekla az anyukájával visszaköltözik Szegedre, s Hanna néni (Felemásszemű Imrét akarja visszaszerezni) pénzéből próbálnak felépíteni egy új időgépet, amivel vissza tudják hozni Bulcsúékat. Hanna néni sietteti a projektet, s ő akar Ervinnel útnak indulni. Az utolsó pillanatban, mikor Ervin kiszáll, hogy egy keletkező hibát elhárítson, az időgépbe özönlő Rogyák Mária, Gáza bá, Edina, Szabolcs, Tekla és Tibi mamája, Vali néni repülnek át 2000 évet, s az ókori Rómában kötnek ki, Néró császársága idején. Először rabszolga-kereskedőhöz kerülnek, aki a nőket eladja Petroniusnak, a két férfi pedig a gladiátorok közé kerül. Szereplőink nagyon jól feltalálják magukat ebben a közegben is, miközben Hanna világában Zsófi egyre nagyobb hatalomra tesz szert. Az új uralkodó, Ferenc kegyeltje, tanácsadója lesz, s elfogatja Kempelen Farkast. Hanna Sándor bácsival, Schrödinger cicával,és az utánuk szökő Benedicttel (színész, Hanna vőlegénye) egy tanyán újra összerakják a tudatlan gazda által szétszedett időgépet, s szándékaik szerint elutaznak a jövőbe Bulcsúékhoz, hogy megakadályozzák Zsófi múltba küldését. Sajnos kicsit elkésnek, akkor érkeznek oda, mikor Tibort, Bulcsút és Búnét elfogják a droidok. Mivel ők is belopóznak a nagy félgömb épületbe, ők sem kerülhetik el a fogságba esést.

5. kötet: A por hatalma
   Még ezzel a résszel sincs vége a sorozatnak. Sajnos. Soha nem jó, ha valamit ilyen sokáig húznak. A történet itt már nem olyan érdekes, mint az előző kötetekben, laposabb. Sok a csavar, az újabb váratlan fordulat. A 18. századdal egyáltalán nem foglalkozik.
   Buravárosban mindig 14 éves árva gyermek az uralkodó 1 évig, akit a 18 éven aluliak választanak. Vidámság, szertelenség a jellemző légkör. Technikailag, orvosilag nagyon fejlett az itt lévő társadalom. Thalész az igazi szellemi vezetőjük, s szeretné kideríteni, miért küldték vissza Zsófit a múltba (holott a teste kómában Buravárosban található). A búra alatt élők teljesen mentesek a világot uraló portól. A por ugyanis egy nagyon intelligens, alakváltoztató,  másokat befolyásolni tudó anyag, melynek birtokosai, papjai Buraváros ellenfelei. (A port eredetileg Ervin fejlesztette ki tudósként, s célja Hanna visszaszerzése volt.) A por papjai ejtik foglyul Imrét és Bújdosónét, akik kémkedni indulnak hozzájuk. Bújdosónét megpróbálják lekenyerezni, s mikor visszatér Buravárosba, nem tudni, hogy barát, vagy ellenség.
Közben az ókorban a kis hun csapat szökése Rogyák tanárnő esztelen viselkedése miatt nem sikerül. Ezután már csak a csoda, vagy a cikória mentheti meg a Szabi, Géza bá és Vali néni életét, akiket  az oroszlánokkal akarnak felzabáltatni. A "csoda" után a diadalmeneten a császár után cipelt "hadizsákmány", a hadron pedig új reményt adhat a meneküléshez. De ez már csak a következő részben derül ki.

A 6. kötet végre a befejező rész. Mind a 3 helyszínen folytatódik a történet, hogy végül a jelen valóságában érjenek össze a szálak. Buravárosban Zsófit Thalész le akarja kapcsolni a gépekről, csak Tibiék védik elszántan a lányt. Buravárost Búné segítségével megostromolja az Arkhón, aki igazából létrehozta a por Zsófit, s visszaküldette a 18. századba. Hanna Sándor bácsival visszautazik az Arkhóntól elcsent időgéppel por Zsófihoz, ahol egy meglepően kedves és emlékező barátnőt talál. Zsófia hercegnő az összefogdosott tudósokkal óriási haladást és fejlődést ért el a 18 században, ám ott is a por tökéletesítésén, s Széth isten megtestesülésén dolgoznak. (Ezt a folyamatot 2000 éve a Széth-kultusz egykori főpapja indította el.) Erre az ünnepi ceremóniára akar eljutni a jövőből az Arkhón és az ókori Rómából Seneca is. Seneca a hadront akarja használni, melyet végül is a "hun rabszolgák" (Tekláék) ellopnak tőle. Róma felégetése adja a hazajutáshoz az energiát. Zsófi megmenekülését a por Zsófi elpusztítása oldja meg, ugyanis Hanna immunis a porra, s a megfelelő pillanatban megfelelően reagálva megoldja  a helyzetet, mely a jövőben is változásokat okoz (az Arkhón megöregszik, Zsófi felébred). Az időgéppel Hanna is visszajut a korába, Buravárosból pedig az idős Ervin segítségével, egy időgép fejlesztésével, Imre bá kivételével a többiek is. Imre bá Hanna néni heves szerelmi üldözése miatt engedte maga helyett Benedictet utazni, aki nem sejtette, hogy ezúttal ő lesz Hanna néni célpontja. Zsófit Buravárosban meggyógyítják, Ervint pedig még az amerikai útja előtt megtalálják a többiek, így talán a jövő is másképpen alakul majd, mint ahogy hőseink átélték.

Kate Furnivall: A nap túloldalán

Sajnos A vörös sál című regényét olvastam először, s az utána olvasott könyvei (Fehér gyöngy, A nap túloldalán) a nyomába sem érnek. Így sajnos nem nagyon tetszett ez a regény. Lehangoló is volt, s kicsit unalmas, kicsit vontatott. A Bahama-szigetek fővárosában játszódik a történet a II. világháború idején. A főszereplő egy egyedül élő, szegény fehér lány, Dodie, akit már meghurcolt az élet, mégis erős, jószívű, hűséges. Ez okozza a vesztét, mert nem tud nemet mondani a sikátorban talált leszúrt férfinak, Morrell-nek, akit hazafelé talált éjszaka. Ápolja a titokzatos férfit, ám az mégis meghal, csupa rejtélyt hagyva maga után. Dodie számos fájdalmas figyelmeztetést kap, hogy ne kutakodjon, s tartsa a száját, ám ő szeretne igazságot szolgáltatni a férfinak. Segítőre, védelmezőre, majd szerelemre talál Morrell barátjában, Flynn-ben, aki valójában az amerikai maffia alkalmazottja, s a sziget leggazdagabb emberét kellene meggyőznie, hogy engedje be kaszinók, szállodák építésével a maffiát is a szigetre. Morrell és Flynn azonban Sir Harry Oakes régi barátai, s itt kezdődik a probléma, amire csak apránként, nagyon sokára derül fény. A történetbe belekeveredik Ella Stanford is, egy diplomata felesége, aki véletlenül szemtanúja volt annak, aminek nem kellett volna. Dodie-val szövetkezve ő sem adja fel a nyomozást, így ő is veszélybe kerül. Még egy embere van a szigeten a maffiának, aki gazdag, befolyásos ügyvéd, s a szerepe csak a mű végén derül ki. Megismerjük az akkori kiváltságosok életét, partijait, vöröskeresztes munkájukat, a szenvedély mentes kapcsolatban élő feleség szexuális fellángolását, a hatalmasok gátlástalanságát, s a helyi lakosság szegénységét, életét, szokásait.

Fábián Janka: Adél és Aliz

A történet 1919-től 1956-ig játszódik. A bentlakásos Erzsébet Királyné Leányiskola és Kollégium a fő helyszíne a regénynek. 10 éves korától 18 éves koráig itt tanult és nevelkedett Groó Adél és Szendrey Aliz, akik nagyon jó barátnők lettek. Adél édesapját a Kommün alatt elhurcolták és meggyilkolták a kommunista Lenin fiúk, köztük Nagy Iván is, aki a Tanácsköztársaság bukása után a lányiskolában kertészként lelt menedékre. Nagyon szép férfi, a sármjával könnyen leveszi a nőket a lábukról (szeretője lesz a lányok osztályfőnöke, Terézia, majd a manipulatív, dörzsölt Adél, s végül a naivabb Aliz is - Alizt azonban szerelemmel szereti, s végül feleségül is veszi). Adél édesanyja ismeri Iván titkát, s a kommunisták közé beépülve, a rendőrségnek dolgozva megpróbál ártani nekik. Adél senkit nem szeret igazán, sem az anyját, sem az öccsét, sem Ivánt, sem a barátnőjét. Kihasználja az embereket, megpróbál feljebb jutni, ezt a célt szolgálja Aliz bátyjának, Andornak az elcsábítása. A feleségeként azonban szegénység vár rá, a bárói család ugyanis elszegényedik. Aliz és a nincstelen Iván ellenben egy váratlan örökség, majd társadalmi kapcsolatok, jó állások révén egy magasabbra emelkedik. Innentől nagyon hézagos a történet (az 1927-1956 közötti időszak kimaradt.) A kapcsolat hosszú időre megszakad köztük, s az 56-os forradalom után Bécsben találkozik a két barátnő újra. Mindkét család külföldön folytatja az életét, Adél az öccsével és a lányával (Andor meghalt a harcokban), Aliz pedig 3 gyermekével, férjével, s az éppen érkező húgáékkal.

Fábián Janka: Virágszál

Az Emma történetek után ez a regény tetszett a legjobban, mert egy romantikus családtörténet a 20. század első évtizedeiből. A főszereplő Urbán Flóra, egy gazdag ügyvéd elkényeztetett egyszem lánya, aki mindig eléri, amit akar. Megszerezte a szegény, de helyes, feltörekvő fiú, Sándor szerelmét is, annak ellenére, hogy tudott az Ilonkával való kapcsolatáról. Még ő beszélte rá a szegény varrólányt, hogy csábítsa el, s úgy kösse magához a fiatalembert. Mikor Ilonka terhes lett, s teherré vált a fiúnak, ő felindulásában megölte a lányt, majd Flóra segítségével a Dunába dobta. A tette azonban kiderült, s a halálbüntetés elől az öngyilkosságba menekült. Akkor azonban már Flóra is gyermeket várt, s Kolozsvárra szökött a szülői házból egy iskolai barátnőjéhez, hogy megtarthassa a születendő gyermekét. Flóra a kis Lili egyéves korában, Apolka barátnője férjhezmenetelekor költözött vissza Pestre. Bízott benne, hogy idővel az édesapjával is el tudja fogadtatni imádott kislányát. Mikor azonban ő is és a gyermek is súlyos beteg lett, s a kórházba behívott apja szembesült a lánya sorsával, jobbító szándékkal megrendezte a kicsi halálát. A kis Lili az árvaházba került, s ott nőtt fel, majd vált ápolónővé Virág Nelli néven. Flóra a lánya halálát soha nem heverte ki, ám végül egy idősebb hajóskapitány, s az ő kisfia, Miklóska mellett megtalálta a boldogságot. Nelli akkor kerül újra kapcsolatba az előkelő Flórával, mikor Miklós a kórházban lábadozva beleszeret a szép és kedves  lányba. Flóra természetesen nem akarja a rangon aluli lányt, s már megvan Miklós jegyese Apolka lánya személyében, akit Flóra mindig is lányaként szeretett. A titokban kötött házasság felbontására, s a nem szeretett lány elvételére kényszerítik a szülők Miklóst, s ezzel mindhárom fiatal életét hosszú időre megkeserítik. Nellit és születendő gyermekét Miklós barátja, a tüdőbeteg Aladár veszi pátfogásba úgy, hogy  feleségül veszi a lányt. Mikor Aladár haldoklik, akkor árulja el Miklósnak, hogy Bandika az ő fia, s kéri, hogy vigyázzon Nellire. Közben egy haldokló, idős ápolónőtől Flóra is megtudja, hogy a lánya nem halt meg, s kiderül, hogy az általa annyira utált Nelli az. Miklós és Nelli újra összeházasodnak, a fiú édesapja boldog nagypapa, s szép lassan Flóra is a kis család életének részévé válhat. 

 Minden jó, ha vége jó.

Fábián Janka: Lotti öröksége

Ebben a regényben nagyon sok a történelmi momentum, ezért eddig nekem ez tetszett az írónő könyvei közül a legkevésbé. A jakobinus mozgalom, s a Napóleon elleni háború eseményeit követhetjük nyomon, vagyis a történet 1785-től 1815-ig játszódik. A főszereplő Mártonfi Lőrinc, Ághfay Bálint házitanítója, volt jezsuita szerzetes, gyógyító. Fiaként szereti, óvja tanítványát, a rideg, zempléni báró kisebbik fiát, ám attól nem tudja megóvni, hogy az ifjúként ne rajongjon a francia forradalom eszméiért, s ne vegyen részt a Habsburgok elleni lázadás szervezésében. Közben Bálint beleszeret a nála idősebb, házas, majd elvált színésznőbe, akit apja tiltása ellenére feleségül vesz. A családja kitagadja, s közeli rokonuk, Pálóczy Dénes fogadja be a kis családot, mely egy sántán született kislánnyal, Lottival bővül. A anyja nem tudja elfogadni a sérült kislányt, s amúgy is a férje legjobb barátjába, Szentmarjayba szerelmes, aki azonban a mozgalom elszánt híve, szerelmese. Mikor kivégzik a jakobinus mozgalom öt vezetőjét, köztük Szentmarjayt is, az asszony öngyilkos lesz. A férje, Bálint a kuftseini várbörtönben hal meg. A másfél éves Lottit Lőrinc veszi magához, s lányaként neveli fel. A kislány segít a Mesternek a gyógyításban, s megtanulja tőle a szakmát. Lány azonban akkor még nem lehetett orvos, ezért titkolni kellet Lotti képességeit. A Napóleon elleni harcokban sebesül meg egy francia kapitány, akinek az életét Lotti menti meg a lába levágásával. A férfi a gyógyulása után Lőrinc és a lány mellé szegődik, segítve, védve őket. Lőrinc mester halála után derül csak ki Lotti valódi származása, s akkor találnak egymásra párként is a francia Móriccal. 

Nagyon lerövidítve ennyi a történet, ám nagyon részletes adatokat kapunk a történelmi eseményekről, a Habsburg uralkodók változásairól, az uralkodó osztály és az értelmiség szerveződéseiről, a szabadkőművesekről, az olvasókörről, a magyar színház megalakulásáról, az akkori folyóiratokról, írókról, költőkről, színészekről, Pest és Buda életéről.  

Fábián Janka: Emma szerelme; Emma fiai; Emma lánya

Vallay Emma 7 éves korában veszítette el gyermekszülés következtében csodaszép édesanyját, 14 évesen pedig rákbeteg édesapját. Életének első pár évét Párizsban töltötte, majd Budapesten laktak, az anya halála után Kanadában, az apa elvesztése után pedig Emma Balatonkörtvélyesen nő fel az apja régi barátjánál, régi szerelménél, Éva néninél.

A regény első felében az apa, Vallay Zoltán, a legjobb barátja, Kóthay Gábor, s az Anna-bál egykori győztese, Papsz Évike fiatalkorával ismerkedhetünk meg. Mindkét fiú szerelmes volt Évába, ám ő Gábort választotta, s Körtvélyesen telepedtek le a Kóthay család villájában. Egy fiuk és egy kislányuk született, aki azonban kisgyermekként meghalt kanyaróban. A kisfiú, Gábor nagyon beteges volt, nem bírta a katonai iskolát, ahová az édesapja kényszerítette. Ügyesen rajzolt, majd orvosnak tanult, hogy minél több embernek segíthessen. Kamaszként végzetesen beleszeretett a Párizsból hazatérő Zoltán gyönyörű, fiatal feleségébe, Bellába. Az akkor 7 éves Emma rajtakapta a szerelmeskedő párt, s attól fogva gyűlölte, s Gábort okolta az édesanyja haláláért. Gábor, elvégezve az egyetemet, Párizsba költözött, s Emmával újra csak 10 évvel később találkozott. Minden akarata ellenére beleszeretett a Bellára annyira hasonlító lányba, ám Emma nagyon ellenségesen bánt vele. Mikor azonban Emma terhes lett egy szélhámos gróftól, Gábor mentette meg a becsületét egy névházassággal. Éva néni halálos ágyánál találkoztak legközelebb a fiatalok, s Gábor odaadó szeretete az édesanyja iránt lassan megolvasztotta Emma szívét. Most már felnőttként jobban át tudta érezni Gábor és az édesanyja, Bella viszonyát is. Mikor Gábor felajánlotta a válás lehetőségét, Emma kimutatta a férfinak a szerelmét. Családot alapítottak, a fővárosba költöztek, s megszülettek közös fiaik: Tamás, Péter, Gábor. Közben kitört az első világháború, s Gábor is osztozni akart a többi fiatal férfi sorsában, s az utolsó két évben a fronton teljesített orvosi szolgálatot. Súlyosan megsebesült, de végül túlélte és hazakerült a családjához.

Az író nagyon érzékletesen mutatja be a korabeli Magyarország tehetős középrétegének életét, szokásait, viselkedését, a főbb történelmi eseményeket (pl. az ezredforduló megünneplése, a Haley üstökös megtekintése), az I. világháború előzményeit, az átélt szörnyűségeket, az őszirózsás forradalmat.

Nagyon olvasmányos történet, lebilincselő regény, számos emberi, családi tragédiával. Példát mutat a túlélésre.

A 2. rész az Emma fiai. 1922-től 1948-ig élhetjük végig a Kóthay gyerekek növekedését, felnőtté válását, családalapítását. Tragédiákkal terhes ez a korszak is. A szomorú történelmi események mellett emberi rosszakarat is befolyásolja a család sorsát. Láthatjuk, amint Emma sikeres írónő, Gábor a Bethlen-kormányban államtitkár lesz, Öcsi festőnek, Tamás orvosnak, Évike színésznőnek tanul, Péter olimpikonként  áll helyt. A család befogadja, taníttatja Zách István gyermekét, Varga Erzsit, aki azonban gyűlöli a családot, s végül Ulrich Ödön festővel a kommunisták oszlopos tagjává válik. Pétert Pincés (Zách) István hálózza be, fordítja a családja ellen, s teszi Hitler feltétlen hívévé, a Nyilas Párt tagjává. Végigkísérhetjük az I. világháború utáni jobb esztendőket, a II. világháborút Tamás  (hadifogoly volt), s Éva újdonsült férjének részvételével, valamint a fiú halálával, a nyilasok rémuralmát, a zsidótörvényeket (Wágner Klári halála), az oroszok ostromát, majd a kommunisták hatalomra kerülését (Péter és Zách István kivégzése), s ezzel a Kótay család sorsának egyre rosszabbra fordulását. A regény végén Gábort nyugdíjazzák, Emma könyveit többet nem adják ki, Öcsi Párizsban marad, Tamás a karrierje érdekében kezdeményezi a kommunista pártba való felvételét. Mit tartogat a következő korszak a családnak, melyről a megtévedt, ám az utolsó percben zsidókat mentve javítani akaró Péter így vélekedett: ez "egy ugyanolyan embertelen, bűnös és kártékony rendszer, mint az övék volt." (325. o.)

A trilógia 3. kötete az Emma lánya. 1950-től 2000-ig követhetjük nyomon a Kóthay család történetét, főleg Éva családján keresztül. Nagyon hosszú időszak, s a négy testvér, azok gyermekei, unokáik történetével is megismerkedünk, nem beszélve az eseményekben gazdag történelmi időszakról. Nagyon ronda, embertelen, megalázó időszak volt, mely emberek, családok életét tette tönkre. "Az utóbbi napokban kiderült, hogy bármilyen szörnyűség megtörténhet velük, látszólag minden ok nélkül." (122. o.)
Éva a második férjével, az orvos Lajossal neveli az elhunyt férjétől született fiát, Jancsikát. Énekes színésznőként dolgozik a szép, szőke asszony, s megakad rajta Kópiás Tibor, egy rosszindulatú ÁVH-s tiszt szeme, aki egyébként a hírhedt ÁVH-s főtiszt, Varga Erzsi szeretője. Erzsi gyűlöli egykori jótevőit, s rendszeresen zaklatják a Kóthay családot. Ezúttal Lajost hurcolják el, s férje érdekében Éva enged  a zsarolásnak, s Kópiás szeretője lesz. A nem kívánt magzat elhajtatása majdnem az életébe kerül, s úgy tudja, többet nem lehet gyermeke. A férjét jóval később, testileg, lelkileg megcsonkítva kapja vissza. Közben a családot osztályellenségnek minősítik, s egy alföldi faluba telepítik. Éva bátyja, az orvos Tamás párttagként próbál segíteni a szüleinek, s Éváéknak, kevés sikerrel. 1956-ban, a forradalom harcaiban a 3 férfi (Gábor, Lajos, Tamás) orvosként segítik a sebesülteket, Emma és Éva, valamint Paula ápolónőként vesznek részt a megmozdulásban. Lajos bosszút áll a gyűlölt Kópiáson, őt azonban lelövi Erzsi, mielőtt öngyilkosságot követ el. (A kislányát, Piroskát ezután egykori barátnője, Savanyú Kati neveli fel.) Tamás 16 éves iker fiai az utcai harcokban  vették ki aktívan a részüket. A forradalom leverése, s Gábor és Lajos halála után Tamás segít Emmának, Évának, s Jancsinak külföldre szökni, az ő családja azonban Magyarországon marad. Emmáék először Öcsihez és a családjához utaznak Párizsba, majd Amerikába költöznek. Emma tartalék pénze segít új életet kezdeniük. Éva megismerkedik egy gyógyult alkoholista tanárral, Charles Nolannal. Házasságot kötnek, s két lányuk születek. A gyönyörű, Bellára hasonlító Laura manöken lesz, s önpusztító életmódja okozza fiatalon a halálát (aids-es lesz). Az apa  nem tudja feldolgozni kedvence, "hercegnője" betegségét, ő is vele hal. Emily külsőleg az ír apjára hasonlít, s végül ő is megtalálja a boldogságot Daniel Szentirmay mellett. A rendszerváltás után ők is haza költöznek Magyarországra Évával és Emmával, aki csak erre várt, s imádott Balaton partján, több mint 90 évesen csendben elaludt. Emma temetésére gyűlik össze a világ minden tájáról a rokonság: Los Angelesből John (Jancsi) a feleségével, Kópiás Piroskával (aki kalandos úton szökött ki Amerikába, s híres énekesnő lett - ám anyja és apja kegyetlen természetét szerencsére nem örökölte), s gyermekeikkel; Párizsból a gégerákból lábadozó, híres festőművész Öcsi a lányával, a befutott divattervező Jeanne-nel és annak nevelt fiával; Bécsből a közben agydaganatban elhunyt Tamás (akit 56 után koholt vádak alapján 5 év börtönre ítéltek, majd besúgásra kényszerítettek) fogorvos fia, Balázs a családjával. Részt vett a temetésen  a  Balatonkörtvélyesen élő ikertestvére, András és családja is. Andrásék látták vendégül Éváékat is, s vásárolták vissza a teljesen lepusztított Krisztina villát, mely ezután Emilyék családi panziója lett. Ezután Éva a sógornőjével, annak haláláig Pesten lakott, s a történet végén derül ki, hogy mellrákja van. Ő azonban bizakodó, hiszen "előtte áll még ez a gyönyörű egy hét, utána pedig az egész élet." (469. o.).

Nagyon jó sorozat volt, letehetetlen. A történet olvasása közben mi is a család részének érezzük magunkat. Jó volt megismerni ennyi szép, tehetséges, sikeres, talpraesett, kedves, segítőkész, összetartó, s  a hibáik ellenére  is jóravaló embert. 

Kate Furnivall: A fehér gyöngy

A történet a II. világháború alatt Malajziában játszódik. A japánok támadása vet véget a régóta fennálló brit uralomnak. A főszereplő Constance Hadley, aki unalmas, szeretetlen házasságban él a gazdag gumiültetvényes Nigellel, akiről később derül ki számára, hogy titokban a fiúkat szereti. Connie egyetlen öröme a hétéves fia, Teddy. Az asszony lelkét véletlen halálesetek nyomasztják, először a japán szeretője halt meg egy veszekedés alkalmával, mikor Connie rájött, hogy kém, s ezért a férfi meg akarta őt ölni. Másodszor egy gyorsan hajtó sofőr miatt, elvesztve uralmát az autó felett, egy maláj asszony halálát okozta az iker gyermekei szeme láttára. Connie próbál gondoskodni a tinédzser lányról, Mayáról, s a fiúról, Razakról, ők azonban sokáig ártani akarnak neki, hogy megbosszulják az anyjukat.

A japánok első támadásai után a Hadley család 3 barátjukkal, a 2 maláj gyerekkel a titokzatos hajókereskedő Fitzpayne parancsnoklatával a Fehér Gyöngy  nevű jachttal elmenekülnek Malajziából, hogy biztonságos helyet találjanak. Connie és  Fitzpayne között egyre erősebb érzelmek alakulnak ki. Hosszú és viszontagságos út során, megfogyatkozva (két barát és Nigel meghalt útközben), végül egy angol hidroplán fedélzetén utaznak Ausztrália felé, hogy átvészeljék a háborút, s utána megállapodva tovább élhessenek.

Connie személye példamutató: nagyon erős, tettre kész, segítőkész nő, aki abban a korban az ő társadalmi helyzetében ritka volt.

Belinda Alexandra: Fehér gardénia

Jó stílusban íródott, érdekes történetet elbeszélő regény, részlet gazdag leírásokkal. Ánya történetén keresztül képet kapunk az orosz forradalom miatt menekülésre kényszerült orosz arisztokrácia életéről Kínában, majd a kommunisták térhódítása után új hazájukban, Ausztráliában. Ánya már Kínában született, édesapját 13 éves korában autóbaleset miatt elvesztette. Édesanyja kénytelen volt egy japán tábornokot befogadni a házukba, aki miatt később a kínai kommunisták bosszút akartak állni rajtuk. Az anyát, elszakítva a lányától, egy, a Szovjetunióba tartó vonatra rakták, a kislányt azonban a család közeli barátainak sikerült Sanghajba szöktetni. Ott Szergej, egy gazdag mulatótulajdonos vette magához, s nevelte 16 éves koráig. Akkor házasodott össze a szerelmével, Dimitrijjel, aki az éjszakai mulatót vezette, s tetszett neki Ánya arisztokrata kisugárzása. Sajnos a lány boldogsága nem tartott sokáig: Szergej meghalt, az alig pár évvel idősebb gonosz mostohaanyja elszerette a férjét, elvesztette a rá hagyott vagyont, s egyedül kellett menekülnie Sanghajból. Egy csendes-óceáni szigetre került gyűjtőtáborba, ahol más oroszokkal kötött barátságot. A vágyott Amerika helyett végül is Ausztráliába utazott tovább, mint befogadó országba, ugyanis barátnője, Irina nagymamáját a betegsége miatt nem fogadta be az USA. Számtalan nehézség után, néhány jóakaratú, segítőkész embernek köszönhetően Ánya és Irina élete végül is jól, sikeresen alakult. Egyetlen árnyék vetült csak a boldogságára: sokáig nem tudta, mi történt az édesanyjával, majd halottnak hitte, ám végül kiderült, hogy a japán tábornok megszöktette a Szovjetunióba tartó vonatról, s őt keresték ennyi éven át. Végül anya és lánya a hidegháborús Moszkvában titokban találkozott újra egymással annyi év után. A történet többi részét, a folytatást az olvasó képzeletére bízta az író.

Érdemes elolvasni, s ilyen életsorsok után a saját mindennapi problémáinkat biztosan nem fogjuk olyan tragikusnak találni.