Fábián Janka: Adél és Aliz

A történet 1919-től 1956-ig játszódik. A bentlakásos Erzsébet Királyné Leányiskola és Kollégium a fő helyszíne a regénynek. 10 éves korától 18 éves koráig itt tanult és nevelkedett Groó Adél és Szendrey Aliz, akik nagyon jó barátnők lettek. Adél édesapját a Kommün alatt elhurcolták és meggyilkolták a kommunista Lenin fiúk, köztük Nagy Iván is, aki a Tanácsköztársaság bukása után a lányiskolában kertészként lelt menedékre. Nagyon szép férfi, a sármjával könnyen leveszi a nőket a lábukról (szeretője lesz a lányok osztályfőnöke, Terézia, majd a manipulatív, dörzsölt Adél, s végül a naivabb Aliz is - Alizt azonban szerelemmel szereti, s végül feleségül is veszi). Adél édesanyja ismeri Iván titkát, s a kommunisták közé beépülve, a rendőrségnek dolgozva megpróbál ártani nekik. Adél senkit nem szeret igazán, sem az anyját, sem az öccsét, sem Ivánt, sem a barátnőjét. Kihasználja az embereket, megpróbál feljebb jutni, ezt a célt szolgálja Aliz bátyjának, Andornak az elcsábítása. A feleségeként azonban szegénység vár rá, a bárói család ugyanis elszegényedik. Aliz és a nincstelen Iván ellenben egy váratlan örökség, majd társadalmi kapcsolatok, jó állások révén egy magasabbra emelkedik. Innentől nagyon hézagos a történet (az 1927-1956 közötti időszak kimaradt.) A kapcsolat hosszú időre megszakad köztük, s az 56-os forradalom után Bécsben találkozik a két barátnő újra. Mindkét család külföldön folytatja az életét, Adél az öccsével és a lányával (Andor meghalt a harcokban), Aliz pedig 3 gyermekével, férjével, s az éppen érkező húgáékkal.

Fábián Janka: A német lány

    Jó kis történet volt, csak olyan hirtelen lett vége. 

A II. világháború elején, Franciaország megszállásakor kezdődik a történet. Egy német százados, Joseph Weinbach (Sepp) (Borpataky Jóska - magyar sváb fiú, aki Németországban tanult, majd telepedett le) a főszereplő. Tolmácsként kíséri az ezredesét az imádott országba, Párizsba, majd Versailles-ba. A házigazda lánya, Cécile nagyon tetszik neki, de mielőtt bármi is kialakulhatna, átvezénylik a keleti frontra. Az embereivel részt vesz Sztálingrád ostromában, éheznek, fáznak, s még az egyik lábát is elveszíti. A háború után kis szőlőbirtokot vesz München mellett, melynek gondozásában egy Magyarországról kitelepített sváb család segít neki. Időközben Cécile-nek született egy kislánya. Mivel erőszak következménye volt a gyermek, ezért az anya tudni sem akart róla. Egy német szervezet összegyűjtötte az árvaházban sínylődő, félig német származású gyerekeket, köztük Rose-t is, Cécile lányát. A nagyapa Seppet nevezte meg apaként, aki az első tiltakozás után mégis magához veszi a gyermeket, s nagy szeretetben felneveli. 16 éves korában Rose Franciaországban zenét tanul, Sepp pedig az akkor már lezárt Kelet-Berlinből át akarja hozni egyik háborús barátját a nyugati részre. Sajnos lebuknak, s lelövik őt. Rose egyre közelebb kerül a legjobb barátnője, Lulu családjához. Mindenki meglepetésére gyengéd érzelmek alakulnak ki a zord apa, (aki még mindig gyászolja 20 éve elvesztett feleségét), s Rose között. Össze is házasodnak, ám 1 hónap múlva meghal a férj, Rose-ra hagyva a házat és az üveggyárat. Rose hamarosan beleszeret Lulu fotóművész bátyjába, akinek azonban még tart a kapcsolata az anyja húgával. Rose eladja az apai birtok rá eső részét, majd egy tragédia miatt Budapesten kezd új életet. Itt találkozik 3 év múlva újra Jean-Philippe-pel a fiú kiállításán. Most azonban mindketten készen állnak vállalni és elfogadni a kapcsolatukat, s Rose visszatér Párizsba.

Fábián Janka: Virágszál

Az Emma történetek után ez a regény tetszett a legjobban, mert egy romantikus családtörténet a 20. század első évtizedeiből. A főszereplő Urbán Flóra, egy gazdag ügyvéd elkényeztetett egyszem lánya, aki mindig eléri, amit akar. Megszerezte a szegény, de helyes, feltörekvő fiú, Sándor szerelmét is, annak ellenére, hogy tudott az Ilonkával való kapcsolatáról. Még ő beszélte rá a szegény varrólányt, hogy csábítsa el, s úgy kösse magához a fiatalembert. Mikor Ilonka terhes lett, s teherré vált a fiúnak, ő felindulásában megölte a lányt, majd Flóra segítségével a Dunába dobta. A tette azonban kiderült, s a halálbüntetés elől az öngyilkosságba menekült. Akkor azonban már Flóra is gyermeket várt, s Kolozsvárra szökött a szülői házból egy iskolai barátnőjéhez, hogy megtarthassa a születendő gyermekét. Flóra a kis Lili egyéves korában, Apolka barátnője férjhezmenetelekor költözött vissza Pestre. Bízott benne, hogy idővel az édesapjával is el tudja fogadtatni imádott kislányát. Mikor azonban ő is és a gyermek is súlyos beteg lett, s a kórházba behívott apja szembesült a lánya sorsával, jobbító szándékkal megrendezte a kicsi halálát. A kis Lili az árvaházba került, s ott nőtt fel, majd vált ápolónővé Virág Nelli néven. Flóra a lánya halálát soha nem heverte ki, ám végül egy idősebb hajóskapitány, s az ő kisfia, Miklóska mellett megtalálta a boldogságot. Nelli akkor kerül újra kapcsolatba az előkelő Flórával, mikor Miklós a kórházban lábadozva beleszeret a szép és kedves  lányba. Flóra természetesen nem akarja a rangon aluli lányt, s már megvan Miklós jegyese Apolka lánya személyében, akit Flóra mindig is lányaként szeretett. A titokban kötött házasság felbontására, s a nem szeretett lány elvételére kényszerítik a szülők Miklóst, s ezzel mindhárom fiatal életét hosszú időre megkeserítik. Nellit és születendő gyermekét Miklós barátja, a tüdőbeteg Aladár veszi pátfogásba úgy, hogy  feleségül veszi a lányt. Mikor Aladár haldoklik, akkor árulja el Miklósnak, hogy Bandika az ő fia, s kéri, hogy vigyázzon Nellire. Közben egy haldokló, idős ápolónőtől Flóra is megtudja, hogy a lánya nem halt meg, s kiderül, hogy az általa annyira utált Nelli az. Miklós és Nelli újra összeházasodnak, a fiú édesapja boldog nagypapa, s szép lassan Flóra is a kis család életének részévé válhat. 

 Minden jó, ha vége jó.

Fábián Janka: Lotti öröksége

Ebben a regényben nagyon sok a történelmi momentum, ezért eddig nekem ez tetszett az írónő könyvei közül a legkevésbé. A jakobinus mozgalom, s a Napóleon elleni háború eseményeit követhetjük nyomon, vagyis a történet 1785-től 1815-ig játszódik. A főszereplő Mártonfi Lőrinc, Ághfay Bálint házitanítója, volt jezsuita szerzetes, gyógyító. Fiaként szereti, óvja tanítványát, a rideg, zempléni báró kisebbik fiát, ám attól nem tudja megóvni, hogy az ifjúként ne rajongjon a francia forradalom eszméiért, s ne vegyen részt a Habsburgok elleni lázadás szervezésében. Közben Bálint beleszeret a nála idősebb, házas, majd elvált színésznőbe, akit apja tiltása ellenére feleségül vesz. A családja kitagadja, s közeli rokonuk, Pálóczy Dénes fogadja be a kis családot, mely egy sántán született kislánnyal, Lottival bővül. A anyja nem tudja elfogadni a sérült kislányt, s amúgy is a férje legjobb barátjába, Szentmarjayba szerelmes, aki azonban a mozgalom elszánt híve, szerelmese. Mikor kivégzik a jakobinus mozgalom öt vezetőjét, köztük Szentmarjayt is, az asszony öngyilkos lesz. A férje, Bálint a kuftseini várbörtönben hal meg. A másfél éves Lottit Lőrinc veszi magához, s lányaként neveli fel. A kislány segít a Mesternek a gyógyításban, s megtanulja tőle a szakmát. Lány azonban akkor még nem lehetett orvos, ezért titkolni kellet Lotti képességeit. A Napóleon elleni harcokban sebesül meg egy francia kapitány, akinek az életét Lotti menti meg a lába levágásával. A férfi a gyógyulása után Lőrinc és a lány mellé szegődik, segítve, védve őket. Lőrinc mester halála után derül csak ki Lotti valódi származása, s akkor találnak egymásra párként is a francia Móriccal. 

Nagyon lerövidítve ennyi a történet, ám nagyon részletes adatokat kapunk a történelmi eseményekről, a Habsburg uralkodók változásairól, az uralkodó osztály és az értelmiség szerveződéseiről, a szabadkőművesekről, az olvasókörről, a magyar színház megalakulásáról, az akkori folyóiratokról, írókról, költőkről, színészekről, Pest és Buda életéről.  

Fábián Janka: Emma szerelme; Emma fiai; Emma lánya

Vallay Emma 7 éves korában veszítette el gyermekszülés következtében csodaszép édesanyját, 14 évesen pedig rákbeteg édesapját. Életének első pár évét Párizsban töltötte, majd Budapesten laktak, az anya halála után Kanadában, az apa elvesztése után pedig Emma Balatonkörtvélyesen nő fel az apja régi barátjánál, régi szerelménél, Éva néninél.

A regény első felében az apa, Vallay Zoltán, a legjobb barátja, Kóthay Gábor, s az Anna-bál egykori győztese, Papsz Évike fiatalkorával ismerkedhetünk meg. Mindkét fiú szerelmes volt Évába, ám ő Gábort választotta, s Körtvélyesen telepedtek le a Kóthay család villájában. Egy fiuk és egy kislányuk született, aki azonban kisgyermekként meghalt kanyaróban. A kisfiú, Gábor nagyon beteges volt, nem bírta a katonai iskolát, ahová az édesapja kényszerítette. Ügyesen rajzolt, majd orvosnak tanult, hogy minél több embernek segíthessen. Kamaszként végzetesen beleszeretett a Párizsból hazatérő Zoltán gyönyörű, fiatal feleségébe, Bellába. Az akkor 7 éves Emma rajtakapta a szerelmeskedő párt, s attól fogva gyűlölte, s Gábort okolta az édesanyja haláláért. Gábor, elvégezve az egyetemet, Párizsba költözött, s Emmával újra csak 10 évvel később találkozott. Minden akarata ellenére beleszeretett a Bellára annyira hasonlító lányba, ám Emma nagyon ellenségesen bánt vele. Mikor azonban Emma terhes lett egy szélhámos gróftól, Gábor mentette meg a becsületét egy névházassággal. Éva néni halálos ágyánál találkoztak legközelebb a fiatalok, s Gábor odaadó szeretete az édesanyja iránt lassan megolvasztotta Emma szívét. Most már felnőttként jobban át tudta érezni Gábor és az édesanyja, Bella viszonyát is. Mikor Gábor felajánlotta a válás lehetőségét, Emma kimutatta a férfinak a szerelmét. Családot alapítottak, a fővárosba költöztek, s megszülettek közös fiaik: Tamás, Péter, Gábor. Közben kitört az első világháború, s Gábor is osztozni akart a többi fiatal férfi sorsában, s az utolsó két évben a fronton teljesített orvosi szolgálatot. Súlyosan megsebesült, de végül túlélte és hazakerült a családjához.

Az író nagyon érzékletesen mutatja be a korabeli Magyarország tehetős középrétegének életét, szokásait, viselkedését, a főbb történelmi eseményeket (pl. az ezredforduló megünneplése, a Haley üstökös megtekintése), az I. világháború előzményeit, az átélt szörnyűségeket, az őszirózsás forradalmat.

Nagyon olvasmányos történet, lebilincselő regény, számos emberi, családi tragédiával. Példát mutat a túlélésre.

A 2. rész az Emma fiai. 1922-től 1948-ig élhetjük végig a Kóthay gyerekek növekedését, felnőtté válását, családalapítását. Tragédiákkal terhes ez a korszak is. A szomorú történelmi események mellett emberi rosszakarat is befolyásolja a család sorsát. Láthatjuk, amint Emma sikeres írónő, Gábor a Bethlen-kormányban államtitkár lesz, Öcsi festőnek, Tamás orvosnak, Évike színésznőnek tanul, Péter olimpikonként  áll helyt. A család befogadja, taníttatja Zách István gyermekét, Varga Erzsit, aki azonban gyűlöli a családot, s végül Ulrich Ödön festővel a kommunisták oszlopos tagjává válik. Pétert Pincés (Zách) István hálózza be, fordítja a családja ellen, s teszi Hitler feltétlen hívévé, a Nyilas Párt tagjává. Végigkísérhetjük az I. világháború utáni jobb esztendőket, a II. világháborút Tamás  (hadifogoly volt), s Éva újdonsült férjének részvételével, valamint a fiú halálával, a nyilasok rémuralmát, a zsidótörvényeket (Wágner Klári halála), az oroszok ostromát, majd a kommunisták hatalomra kerülését (Péter és Zách István kivégzése), s ezzel a Kótay család sorsának egyre rosszabbra fordulását. A regény végén Gábort nyugdíjazzák, Emma könyveit többet nem adják ki, Öcsi Párizsban marad, Tamás a karrierje érdekében kezdeményezi a kommunista pártba való felvételét. Mit tartogat a következő korszak a családnak, melyről a megtévedt, ám az utolsó percben zsidókat mentve javítani akaró Péter így vélekedett: ez "egy ugyanolyan embertelen, bűnös és kártékony rendszer, mint az övék volt." (325. o.)

A trilógia 3. kötete az Emma lánya. 1950-től 2000-ig követhetjük nyomon a Kóthay család történetét, főleg Éva családján keresztül. Nagyon hosszú időszak, s a négy testvér, azok gyermekei, unokáik történetével is megismerkedünk, nem beszélve az eseményekben gazdag történelmi időszakról. Nagyon ronda, embertelen, megalázó időszak volt, mely emberek, családok életét tette tönkre. "Az utóbbi napokban kiderült, hogy bármilyen szörnyűség megtörténhet velük, látszólag minden ok nélkül." (122. o.)
Éva a második férjével, az orvos Lajossal neveli az elhunyt férjétől született fiát, Jancsikát. Énekes színésznőként dolgozik a szép, szőke asszony, s megakad rajta Kópiás Tibor, egy rosszindulatú ÁVH-s tiszt szeme, aki egyébként a hírhedt ÁVH-s főtiszt, Varga Erzsi szeretője. Erzsi gyűlöli egykori jótevőit, s rendszeresen zaklatják a Kóthay családot. Ezúttal Lajost hurcolják el, s férje érdekében Éva enged  a zsarolásnak, s Kópiás szeretője lesz. A nem kívánt magzat elhajtatása majdnem az életébe kerül, s úgy tudja, többet nem lehet gyermeke. A férjét jóval később, testileg, lelkileg megcsonkítva kapja vissza. Közben a családot osztályellenségnek minősítik, s egy alföldi faluba telepítik. Éva bátyja, az orvos Tamás párttagként próbál segíteni a szüleinek, s Éváéknak, kevés sikerrel. 1956-ban, a forradalom harcaiban a 3 férfi (Gábor, Lajos, Tamás) orvosként segítik a sebesülteket, Emma és Éva, valamint Paula ápolónőként vesznek részt a megmozdulásban. Lajos bosszút áll a gyűlölt Kópiáson, őt azonban lelövi Erzsi, mielőtt öngyilkosságot követ el. (A kislányát, Piroskát ezután egykori barátnője, Savanyú Kati neveli fel.) Tamás 16 éves iker fiai az utcai harcokban  vették ki aktívan a részüket. A forradalom leverése, s Gábor és Lajos halála után Tamás segít Emmának, Évának, s Jancsinak külföldre szökni, az ő családja azonban Magyarországon marad. Emmáék először Öcsihez és a családjához utaznak Párizsba, majd Amerikába költöznek. Emma tartalék pénze segít új életet kezdeniük. Éva megismerkedik egy gyógyult alkoholista tanárral, Charles Nolannal. Házasságot kötnek, s két lányuk születek. A gyönyörű, Bellára hasonlító Laura manöken lesz, s önpusztító életmódja okozza fiatalon a halálát (aids-es lesz). Az apa  nem tudja feldolgozni kedvence, "hercegnője" betegségét, ő is vele hal. Emily külsőleg az ír apjára hasonlít, s végül ő is megtalálja a boldogságot Daniel Szentirmay mellett. A rendszerváltás után ők is haza költöznek Magyarországra Évával és Emmával, aki csak erre várt, s imádott Balaton partján, több mint 90 évesen csendben elaludt. Emma temetésére gyűlik össze a világ minden tájáról a rokonság: Los Angelesből John (Jancsi) a feleségével, Kópiás Piroskával (aki kalandos úton szökött ki Amerikába, s híres énekesnő lett - ám anyja és apja kegyetlen természetét szerencsére nem örökölte), s gyermekeikkel; Párizsból a gégerákból lábadozó, híres festőművész Öcsi a lányával, a befutott divattervező Jeanne-nel és annak nevelt fiával; Bécsből a közben agydaganatban elhunyt Tamás (akit 56 után koholt vádak alapján 5 év börtönre ítéltek, majd besúgásra kényszerítettek) fogorvos fia, Balázs a családjával. Részt vett a temetésen  a  Balatonkörtvélyesen élő ikertestvére, András és családja is. Andrásék látták vendégül Éváékat is, s vásárolták vissza a teljesen lepusztított Krisztina villát, mely ezután Emilyék családi panziója lett. Ezután Éva a sógornőjével, annak haláláig Pesten lakott, s a történet végén derül ki, hogy mellrákja van. Ő azonban bizakodó, hiszen "előtte áll még ez a gyönyörű egy hét, utána pedig az egész élet." (469. o.).

Nagyon jó sorozat volt, letehetetlen. A történet olvasása közben mi is a család részének érezzük magunkat. Jó volt megismerni ennyi szép, tehetséges, sikeres, talpraesett, kedves, segítőkész, összetartó, s  a hibáik ellenére  is jóravaló embert. 

Fábián Janka: Az angyalos ház

Ez a regény egy budai ház köré font történet. A fiatal magyar tanárnő, Zsuzsa és a házban lakók próbálják megóvni az angyalszobrokkal, kovácsoltvas erkéllyel díszített, amúgy omladozó házat a lebontástól. Zsuzsa gyermekkorától fogva csodálta a házat, kíváncsi volt a titkaira. Egyetemista korában szerencséje volt megismerni a ház majdnem 100 éves lakóját, Hilda nénit, aki az egész életét itt élte le, s aki elmesélte fiatal "barátnőjének" élete pár évének történetét. A regény igazi lényege Hilda néni fiatal korának meséje, a 16. születésnapjától 20 éves koráig terjedő pár év. Hilda módos polgári család legidősebb leánya volt, nagyon szép, szőke, kék szemű. A két évvel fiatalabb, vörös hajú, szeplős, de talpraesett húgával, Mártival nagyon közeli kapcsolatban álltak. A házban laktak még a nagynénjei is, s az unokahúga, Manci, valamint egy vadóc, lázadó lány (Lina) is az édesapjával. A 3. emeleten egy bolond, ám ártalmatlan idősebb férfi lakott, a mellette lévő lakásba pedig a kor híres, nőcsábász színésze, Hajnal Imre költözött. Természetesen Hilda, Manci, s özvegy édesanyja is szemet vetett a férfira.  A történetet bonyolítja a házban időnként felbukkanó Fantom, aki nem más, mint az álcázott miniszterelnök, Tisza István, aki a "bolond" nagybátyját látogatta a házban. A regényben tanúi lehetünk a lányok felnőtté válásának, szerelmi bonyodalmaknak, tragédiáknak, szomorú sorsoknak, gyilkosságnak, merényletkísérletnek, az I. világháború kitörésének, a technika fejlődésének, a szüfrazsettek életre kelésének. Érdekes olvasni a századelő (1910-14) szokásairól, a nevelési elvekről, a ruhákról, a járművekről, s arról, hogy akkor sem voltak erkölcsösebbek az emberek, mint ma.