M. C. Beaton: Ha egy üzlet beindul!; Egy kis lopás nem akadály?

 Nemesek, bálok, úriemberekhez méltó viselkedés az egyik oldalon, elszegényedett nemesek, kis életjáradékot kapó megtűrt rokonok a másik oldalon. Lady Fortescue-nak van egy emeletes háza Londonban, ami majdnem teljesen üres, s már szinte semmi eladható értéke sincsen. A Hyde Parkban a lába előtt esik össze az éhezéstől az idős Sadhurst ezredes, aki a büszkeségét legyőzve beköltözik a nagy házba, s összeadják, amijük van. Elhatározzák, hogy még befogadnak pár hasonló szerencsétlent, így kerül hozzájuk a vénlány, öngyilkosságot fontolgató Miss Letitia Tonks, az özvegy, hitelezőkkel harcoló Mrs. Budley, akinek a bútoraival sikerül berendezni a házat. Az utolsók között hívják meg a nagyon szép fiatal Harriet James, aki árván maradt sok adóssággal. Az első bálon éppen bemutatkozott, mikor az édesapja betegsége miatt el kellett utazniuk, majd magára maradt. Azon a bálon találkozott az ifjú, nőtlen Rowcester gróffal, aki gazdag, s nagyon kapós a lányos anyák körében, aki Lady Fortescue rokona. Azóta sem tudja elfelejteni egymást a két fiatal, ám sok esélye nincs az árva, lecsúszott, hozomány nélküli lánynak. Az utolsó beköltöző egy simlis öregúr, Sir Philip, aki semmilyen csalástól, lopástól nem riad vissza. Ő szerzi meg (távoli rokonként meglátogatva és meglopva Rowcester grófot) az induló tőkét a nagy ház szállodává alakításához. A családi szálláshelyként működő hotel gyorsan népszerű lesz a báli szezonra érkező vidéki nemesek körében. A városba érkező Rowcester gróf először tönkre akarja tenni a szállodát, mivel alantas tevékenység a nemesi rokona részéről az üzemeltetése. Ám ott találkozik a konyhán dolgozó Harriet-tel, s lassan megváltozik a véleménye. A lány egy régi nemesi barátnője révén eljut pár bálba, többször beszélget a kevély gróffal, s mikor ő rájön, hogy a lány nem a pénzéért akarja, s amúgy sem tud lemondani róla, megkéri a kezét. 

Érdekes korkép arról a világról, a nemesi felfogásról, a szokásokról, a nők helyzetéről. 

A 2. részben újra elfogyott a tulajdonosok pénze, s sorshúzással Ms. Tonksra esett a választás, hogy látogassa meg a nővérét, s lopjon el valamilyen értékes tárgyat. A társai nem fűznek sok reményt a sikeréhez, ám Letitia megacélozza magát. Az útonállós rablás ötletét az unokahúga, Cassandra regényéből veszi, a végrehajtásában pedig egy közelben lakó úriember, Lord Eston segíti. Cassandra a kor szépségideáljának nem felel meg, önálló gondolkodású és akaratú, szókimondó hölgy, aki azonban felkelti Lord Eston érdeklődését, ám ő menyasszonynak mégis egy selypítő, elkényeztetett, üresfejű, ám nagyon kecses, bájos kisasszonyt (Amanda Boyle) választ. Cassandra elszökik a nagynénjével Londonba, a munkát és a férjnélküliséget választva. Hogy befogadják a többiek, vállalja Miss Tonkssal a felderítést az újonnan megnyílt, konkurens szállodában, aki szerintük tönkre akarja tenni őket. Ebben a szállodában száll meg a Boyle család, s Lord Eston számára is egyre inkább kiderül, hogy a leendő apósa csaló szélhámos, aki részt vállal a Szegény Rokon szálloda tönkretételében is. Ám Cassandra és a többiek résen vannak, s a másik szállodának kell bezárnia. Közben Lord Eston rájön, hogy Cassandrát akarja, s szerencsére egy másik gazdag kérő felbukkanása mentesíti a jegyesség alól. 

Sok humoros helyzet, bonyodalom teszi élvezetessé a gyorsan olvasható regényt.

M. C. Beaton: Agatha Raisin és az elkóborolt túrázó

Agatha nem érezte jól magát Londonban. A természete miatt őt sem szerették, még Roy is kerülte a társaságát. A munkáját jól végezte, ám Agathanak hiányoztak a falubeli barátai. 

Mikor hazatér, s rájön, hogy a szomszédja a vezetője a helyi túrázóknak, természetesen ő is csatlakozik. A szomszéd településen is működik egy túra klub (Dembley Túrázók), melynek vezetője az agresszív feminista tanárnő, Jessica. Összeakasztja a bajszát számos birtokossal, mikor a rég elfeledett, bevetett szorgalmi utakon csörtetnek keresztül. Mikor az egyik barátságos birtokos, Sir Charles Fraith kerül a célkeresztbe, még a társai is elpártolnak mellőle. Senki nem csodálkozik, mikor a letaposott gabonában megtalálják a nő ásóval agyoncsapott holttestét. Az egyik tag, Deborah kéri fel a nagynénjén keresztül Agathat a nyomozásra, melyet James Lacey-vel együtt el is fogad. Odaköltöznek a településre, házaspárnak adják ki magukat, s beépülnek a túrázók közé. Természetesen elkapják a gyilkost, a gazdag férjre vágyó túrázót (Deborah-t), mielőtt még megölné a kosarat adó Sir Charlest is.  

Egy részeg este után Agatha és James összejönnek, melynek hatására James megkéri Agatha kezét. Agatha abban reménykedik, hogy időközben elhalálozott korábbi férje, akitől még nem vált el, így boldogan tervezik az esküvőt. Csakhogy a bosszút forraló Roy elhatározza, hogy felkutatja a régen eltűnt férjet.

M. C. Beaton: Agatha Raisin és a parázna lódoktor

Agatha Raisin kis falujába egy jóképű, középkorú állatorvos költözik. A település özvegy és hajadon hölgyei mind a kegyét keresik. A lódoktor, Paul Bladen ki is használja ezt, körbeudvarolja őket, s adományokat gyűjt a leendő (nem létező) állatkórház számára. Egy nap azonban holtan találják a doktort. Balesetnek tűnik, de Agatha természetesen újra nyomozni kezd. Segítőre talál unatkozó szomszédjában James Lacey-ben, aki, miután úgy ítéli meg, hogy Agatha már nem hajt rá, képes együtt lenni vele. Kutakodnak, betörnek, kihallgatnak, s egyre több információhoz jutnak Bladen viselt dolgairól. Rendőr barátjuk, Bill Wong óva inti őket, ám a második haláleset, az idős könyvtárosnő meggyilkolása már a rendőrség figyelmét is felkelti. Végül Agatha leplezi le a gyilkost Bladen kollégája személyében, ám ezzel ismét életveszélybe sodorja magát. Szerencséjére James is ugyanarra a következtetésre jut, s Billel épp időben érkeznek az állatorvosi rendelőbe.

M. C. Beaton: Agatha Raisin és a spenótos halálpite

Agatha Raisin egy kellemetlen modorú, idősödő, egyedülálló nő, aki eladja londoni reklámcégét, s egy közép-angliai kis településre, Carselybe költözik. Eleinte nagyon egyedül érzi magát, ezért próbál bekapcsolódni a falu rendezvényeibe, ezért benevez egy pitesütő versenyre. Mivel sütni-főzni nem tud, s nem is nagyon akar próbálkozni vele, egy Londonban vásárolt spenótos pitét ad le. Mivel ő szeretne nyerni, a bírálót, Mr. Cummings-Browne-t  és feleségét meghívja egy drága vacsorára, hogy a lekötelezettjei legyenek. Ámde mindig ugyanaz a hölgy nyer évek óta, így Agatha mérgében otthagyja a pitéjét is, aminek elfogyasztásába másnap belehal ez az úriember. A pitébe ugyanis egy mérgező növény került, s így lelepleződik Agatha csalása is. A halálesetet véletlen balesetnek minősítik, ám Agatha gyilkosságra gyanakszik. Kérdezősködni és nyomozni kezd, s ezzel számos gyilkossági kísérletet hoz a nyakára. Furcsa természete ellenére egyre több barátra tesz szert a közösségben (a pap felesége, a fiatal rendőr, a nőegylet, a Vörös Oroszlán közönsége, s új szomszédja, a sármos ezredes), s végül a háza eladását is meggondolja. A mű végére kiderül, hogy igaza volt, s felgöngyölíti a gyilkosságot.

Érdekes, újszerű, néha humoros bűnügyi történet.