T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

 Linus Baker egy szerény, meghunyászkodó, láthatatlan negyvenes, pocakos fickó, akinek senkije sincs a mogorva macskáján, Calliopén kívül. A Mágikus Ifjakért Felelős Minisztérium munkatársa, a gyerekek érdekében ellenőrzi az árvaházakat, ahol a különleges gyerekeket különítik el az egyszerű emberektől. Nem kötődik, nem kerül közel, tárgyilagosan írja a jelentéseit. Éppen ezért választják ki, hogy utána nézzen egy négyes titkosságú helynek, egy szigetnek (Marsyas-sziget), ahol 6 ritka kinézetű és képességű gyermeket nevel egy szintén különleges férfi, Arthur Parnassus. Két kislány a növényekhez ért nagyon, Talia gnóm, Phee erdei tündér. Sal alakváltó tinédzser, aki félelmében törpespiccé változik, s képes mást is átváltoztatni. Ez a 13. helye, s nagyon bizalmatlan az új emberekkel. Lucy 6 éves, s az ördög fia, világpusztító képességekkel. Theodore sárkánmadár, aki kincseket (gombokat stb.) gyűjt a kanapé alatt; Chauncey egy amőbaszerű csápos fiú. kocsányon ülő szemekkel, akinek minden vágya, hogy londiner legyen, így segítve az embereket. Ezek a gyerekek eddig csak kirekesztést kaptak, szörnyszülöttnek, rémnek nevezték őket, ám a szigeten otthonra és testvérekre találtak Arthur védelme, szeretete és tanításai nyomán. A szigetet védelmező tündér, Zoé is segíti a kis csapatot. Ide érkezik Linus a szabálykönyvével, öltönyével, távolságtartó modorával, eleinte helyenként megijedve. Ám szép lassan megismeri a gyerekeket és az oktatójukat, akik részéről őszinteséget, ragaszkodást, szeretetet tapasztal, s az egy hónap alatt otthonának tekinti a szigetet. Fájó szívvel hagyja el, hogy a hivatalban teljes mellszélességgel álljon ki az árvaházért, s az összes különleges gyermekért, ám végül a szíve visszahúzza. 

Jól megírt, kedves történet nagyon szerethető szereplőkkel és eszmékkel. Szerencsére az író a homoszexuális vonalat is nagyon finoman érzékelteti csak. 

Mackenzi Lee: Úriemberek kézikönyve: a bujaságtól az erényekig; Útmutató hölgyeknek a kalózélethez

 

Izgalmas, mozgalmas kalandregény, ha nem zavar bennünket a homoszexuális szál. Kedvelhetőek a szereplők, jó a stílusa. 

Henry Montague (Monty) és húga, Felicity egy gazdag angol családba születik, de egyikük sem találja benne a helyét. Monty kicsapongó, botrányos életet él, kicsapják az iskolából, s az apja veréssel torolja meg a bűneit. Felicity tanulni szeretne nő létére egy férfiak uralta világban (1700-as évek), de nem háztartástant, hanem orvostudományt. Titokban elolvassa az összes orvosi könyvet, így tanulja meg a mesterséget. Monty és a gyerekkori legjobb barátja, a színesbőrű Percy egyéves európai körútra indulnak, melynek során Felicityt le kellene tenniük egy francia bentlakásos lányiskolában. Az utazás után Montynak be kellene állnia az apja mellé a birtokon, Percynek pedig Hollandiába kellene mennie, mint később kiderül, egy szanatóriumba az eltitkolt, gyógyíthatatlan betegsége miatt. Az útjuk során Monty ellop egy francia hercegtől egy kis titkos dobozt, amiért rablók támadják meg őket útközben. A három fiatal elmenekül, s nincstelenül, betegen utaznak tovább Marseille-be, majd a doboz eredeti gazdájához, Barcelonába. Útközben kalóztámadás éri őket a tengeren, s egyezséget kötve, velük utaznak tovább. A mester olyan anyagot kutatott, ami minden betegséget gyógyít, így Monty meg akarja szerezni Percynek, akibe titokban szerelmes. Barcelonában a mester gyerekeinél laknak, megfejtik a doboz titkát, kiszedik a börtönben sínylődő tudósból a felesége tartózkodási helyét, s elutaznak Velencébe. Egy süllyedő szigetre kell menniük, de a herceg is felbukkan, aki szintén a gyógyszert keresi. Lekényszeríti őket a katakombába, megszerzik a gyógyszert, ami nem kell Percynek, s a herceggel ellentétben hőseink sikeresen ki is jutnak.

A 2. részben egyik fiatal sem tér vissza a szülői házba. Felicity Skóciában próbál sikertelenül orvoslást tanulni, egy pékségben dolgozik, aminek a tulajdonosa feleségül kéri. Visszamenekül Londonba a bátyjához, aki Percyvel él egy kis lakásban nagy szerelemben. Mindketten munkát vállalnak, Felicity pedig tovább próbálkozik a férfi orvosoknál. Megtudja, hogy a gyermekkori legjobb barátnője, Johanna Németországban ahhoz az orvoshoz készül férjhez menni, akit ő csodál. S az orvos expedíciót szervez Afrikába, amihez embereket keres. Egy kalóz lány segítségével elutazik az esküvőre, ahol kibékül a volt barátnővel, s tud beszélni az orvossal, akiről kiderül, hogy egyáltalán nem olyan csodálatos, mint gondolta. A menyasszony az esküvő napján elmenekül, s az orvos Felicity-vel indul a nyomába. Zürich-ben azonban Felicity maga indul Johanna keresésére, s onnantól együtt keresik Johanna elhunyt édesanyjának örökségét, melyre az orvos is számít. Az asszony ugyanis a családját elhagyva Afrika partjainál egy tengeri kígyó fajt rajzolt le, őket és a pikkelyeikből nyert ritka, gyógyító anyagot kutatta, s lerajzolta egy titkos térképre az élőhelyüket. A helyi kalózok védik a kígyókat, senkit nem engednek a közelükbe (Felicity kalóz kísérője is a térképet akarja megszerezni). A három lány együtt keresi tovább a térképet, s indulnak Afrikába, ahol találkoznak a tengeri kígyóval és a pikkelyéből nyert porral is. Természetesen az orvos csapata utoléri őket, elfogják Johannát és Felicityt, akiket szorult helyzetükből a bátyja és a korábbi és a jelenlegi kalózok mentenek ki. Megtalálják a kígyók szigetét, ahol tengeri csatába keverednek az orvos hajójával. A jó természetesen győz, s a lányok is megtalálják a számításukat.

Jól olvasható regény, érdekes korrajzzal. Itt a lányszerelem jön elő, hűen az első kötethez.