A vasdruida krónikái 1. része.
Egy kellemes stílusú, kikapcsoló fantasy. Atticus O'Sullivan Arizona egyik kisvárosában inkognitóban él ír farkaskutyájával, Oberonnal, akit egyben a barátjának és harcostársának is tekint. Egy ezoterikus könyvesboltot vezet, tiszteletbeli tagja a helyi vérfarkas falkának (melynek néhány tagja egyben az ügyvédje is), egy vámpírral edz, s rendszeresen segít egy környékbeli idős hölgynek, akire még a titkait is nyugodtan rábízhatja. A 21 éves ír srácnak kinéző testben ugyanis egy 2000 éves druida lakik, aki varázslattal, éles ésszel, harci tapasztalattal, s némi egészséges paranoiával maradt eddig életben. Pedig folyamatosan üldözik, s az életére törnek tündérek, óriások, s mindenféle lények a szerelem kelta istenének megbízásából. Ő ugyanis hatalomvágyból egy ősi, varázserejű kardot akar visszaszerezni, ám nyíltan nem meri felvenni a harcot Atticussal. A többi isten és istennő hol támadja, hol segíti a druidát, de hatalmi játszmáikban folyamatosan felhasználják. A végső küzdelemben boszorkányok, démonok, farkasemberek is részt vesznek Atticus oldalán, illetve ellene, s a szemtől szembeni összecsapást az ármánykodó isten, Aenghus Óg sem kerülheti el. A mű végére Atticus egy újabb varázserejű karddal lesz gazdagabb, s egy csinos pincérlány személyében szert tesz egy tanítványra is. Kiszabadított kutyája pedig végre megkapja a hőn áhított uszkárlányokat, igaz, hogy csak ötöt.
A vasdruida krónikái 2. része egy picit elmaradt az első résztől, de ez is élvezhető volt. Ebben a kötetben Atticus szövetséget köt a helyi boszorkánykör megmaradt tagjaival a városban felbukkanó, démonokkal paktáló gonosz német boszorkányok ellen, akik a történelem során a kabbalisták varázslatait lopták el a megölésük során. A harcnak áldozatul esik Atticus alkalmazottja, s számtalan esetben őt és a barátait is csak a varázsamulett menti meg. Harcolnak az előző részben megidézett, s elmenekült démonnal és egy bukott angyallal, a várost ellepő bacchánsnőkkel, mely esetek kapcsán a druida többször is a rendőrség érdeklődésének középpontjába kerül. Közben szövetkeznie kell egy erős boszorkánnyal, Lakshával, akinek cserében megígéri, hogy elhoz egy aranyalmát Idun fájáról, mely cselekedettel valószínűleg magára szabadítja az egész norvég hitvilágot, köztük a sokak által gyűlölt Thort.
A vasdruida krónikái 3. része még jobban elmaradt az első kötet színvonalától. Nagyon sok a norvég, s egyéb mitológiai utalás.
Ebben a részben Atticus teljesítette a Lakshának tett ígéretét, ellopta az aranyalmát, miközben felderítette az asgardi lehetőségeket. Leifnek, az ősi vámpírnak ugyanis szintén ígéretet tett arra, hogy átjuttatja a norvég istenek síkjára, s segít megölni Thort Jézus és Morrigan intése ellenére is. Több olyan nagyhatalmú, ősi isten, varázsló, vérfarkas csatlakozott hozzájuk, akik régi sérelmeik miatt szintén holtan akarták látni a gonosz istent. A fagyóriások segítségével végül is elérték a céljukat, de többen közülük sem élték túl a kalandot. Atticus visszatérve Tempébe, Granuaile-lel és Oberonnal sürgősen felkerekedett új otthont, búvóhelyet találni.
A 4. kötetben Atticus és Granuaile álnéven a navahók területén tartózkodnak, miután Prérifarkas (indián isten) és Morrigan segítségével megrendezik Atticus halálát (a mennydörgésistenek állhattak bosszút rajta). Cserében segíteniük kell egy megújuló energiaközpont kialakítását a sivatagos területen Arizonaban, a Colorado-fennsíkon. Ehhez először egy elemi lény segítségével aranyat kell a területre varázsolni, melynek kibányászásával lehet a tőkét megteremteni a központhoz. Prérifarkas azt elhallgatta, hogy két bőrcserélő területén építkezne, s az ő elpusztításuk is Atticusra vár. Nehéz ellenfelek, kis híján megölik Atticust, miután a szénbányászatot próbálja megakadályozni az elemi lény kérésére. Az életére tör még egy öreg vámpír, aki a legyengült Leif területét igyekszik átvenni. Leif árulással kényszeríti rá Atticust, hogy segítsen eltakarítani az útból a területfoglalót. Atticus kórházba kerül, s Oberon is nagyon megsérül. Az eset után Leifet száműzi a barátai és az ügyvédei közül. Ebben a részben még egy ellenféllel, Loki lányával, Hellel is szembekerül, aki a halottak úrnője, s aki Atticus miatt (Midgardban megölte a nornákat, s megnyomorította Odint) szabadult ki nilfheimi börtönéből.Csatlakozásra akarja bírni Atticust, hogy csapatával egy új világot alakítsanak ki minden síkon, a jelenlegi felszámolása után. A druida természetesen nem fogadja el az ajánlatot, így újabb halálos fenyegetést kap, melynek következményeként később újra le kell játszaniuk a halálát, majd a tanítványáét, Granuaile-ét is.
A számtalan küzdelem és akció, bonyodalom során nem sok ideje jut Atticusnak a tanítványát képezni, ami eredetileg a célja lett volna. A Prérifarkasnak nyújtott segítség után azonban némi utazgatást követően talán a rezervátumban lesz idejük a tanulásra is.
A vasdruida krónikái 2. része egy picit elmaradt az első résztől, de ez is élvezhető volt. Ebben a kötetben Atticus szövetséget köt a helyi boszorkánykör megmaradt tagjaival a városban felbukkanó, démonokkal paktáló gonosz német boszorkányok ellen, akik a történelem során a kabbalisták varázslatait lopták el a megölésük során. A harcnak áldozatul esik Atticus alkalmazottja, s számtalan esetben őt és a barátait is csak a varázsamulett menti meg. Harcolnak az előző részben megidézett, s elmenekült démonnal és egy bukott angyallal, a várost ellepő bacchánsnőkkel, mely esetek kapcsán a druida többször is a rendőrség érdeklődésének középpontjába kerül. Közben szövetkeznie kell egy erős boszorkánnyal, Lakshával, akinek cserében megígéri, hogy elhoz egy aranyalmát Idun fájáról, mely cselekedettel valószínűleg magára szabadítja az egész norvég hitvilágot, köztük a sokak által gyűlölt Thort.
A vasdruida krónikái 3. része még jobban elmaradt az első kötet színvonalától. Nagyon sok a norvég, s egyéb mitológiai utalás.
Ebben a részben Atticus teljesítette a Lakshának tett ígéretét, ellopta az aranyalmát, miközben felderítette az asgardi lehetőségeket. Leifnek, az ősi vámpírnak ugyanis szintén ígéretet tett arra, hogy átjuttatja a norvég istenek síkjára, s segít megölni Thort Jézus és Morrigan intése ellenére is. Több olyan nagyhatalmú, ősi isten, varázsló, vérfarkas csatlakozott hozzájuk, akik régi sérelmeik miatt szintén holtan akarták látni a gonosz istent. A fagyóriások segítségével végül is elérték a céljukat, de többen közülük sem élték túl a kalandot. Atticus visszatérve Tempébe, Granuaile-lel és Oberonnal sürgősen felkerekedett új otthont, búvóhelyet találni.A 4. kötetben Atticus és Granuaile álnéven a navahók területén tartózkodnak, miután Prérifarkas (indián isten) és Morrigan segítségével megrendezik Atticus halálát (a mennydörgésistenek állhattak bosszút rajta). Cserében segíteniük kell egy megújuló energiaközpont kialakítását a sivatagos területen Arizonaban, a Colorado-fennsíkon. Ehhez először egy elemi lény segítségével aranyat kell a területre varázsolni, melynek kibányászásával lehet a tőkét megteremteni a központhoz. Prérifarkas azt elhallgatta, hogy két bőrcserélő területén építkezne, s az ő elpusztításuk is Atticusra vár. Nehéz ellenfelek, kis híján megölik Atticust, miután a szénbányászatot próbálja megakadályozni az elemi lény kérésére. Az életére tör még egy öreg vámpír, aki a legyengült Leif területét igyekszik átvenni. Leif árulással kényszeríti rá Atticust, hogy segítsen eltakarítani az útból a területfoglalót. Atticus kórházba kerül, s Oberon is nagyon megsérül. Az eset után Leifet száműzi a barátai és az ügyvédei közül. Ebben a részben még egy ellenféllel, Loki lányával, Hellel is szembekerül, aki a halottak úrnője, s aki Atticus miatt (Midgardban megölte a nornákat, s megnyomorította Odint) szabadult ki nilfheimi börtönéből.Csatlakozásra akarja bírni Atticust, hogy csapatával egy új világot alakítsanak ki minden síkon, a jelenlegi felszámolása után. A druida természetesen nem fogadja el az ajánlatot, így újabb halálos fenyegetést kap, melynek következményeként később újra le kell játszaniuk a halálát, majd a tanítványáét, Granuaile-ét is.A számtalan küzdelem és akció, bonyodalom során nem sok ideje jut Atticusnak a tanítványát képezni, ami eredetileg a célja lett volna. A Prérifarkasnak nyújtott segítség után azonban némi utazgatást követően talán a rezervátumban lesz idejük a tanulásra is.
