A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jamie McGuire. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jamie McGuire. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 11., kedd

Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás; Veszedelmes sorscsapás

Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás   Könnyen olvasható, de kicsit idegesítő mű. 
   A vad, tetovált, illegális bunyókkal pénzt kereső, a lányokat csak egy éjszakára használó Travis Maddox találkozik a gyönyörű, de távolságtartó, (s ezért különleges) Abbyvel. Rettentően vonzódnak egymáshoz kezdettől fogva, de Abby csak barátként fogadja el a fiút, ugyanis a hasonlóan zűrős családjától menekült erre a távoli egyetemre. Travis kisgyermekként elveszítette az édesanyját, s ezt nem tudta feldolgozni a mai napig (4 báty és az apa nem tudott segíteni neki, verekedni viszont jól megtanult a testvéreitől). Állandó érzelmi ingadozás, ingerlékenység, agresszió jellemzi. Sokat verekszik a ringen kívül is, csoda, hogy még nem ölt meg senkit. Abbyt, a zseniális pókerjátékost az apja  a saját kártyás kudarcaiért hibáztatja, s a lányával fizetteti meg az adósságait. Anyja alkoholista, gyakorlatilag a barátnője, America szülei nevelték fel. A két lány együtt tanul az egyetemen, ahol America összejött Shepley-vel, Travis unokatestvérével. Abby rajtuk keresztül kerül kapcsolatba Travissel, aki szerelmes lesz a lányba. Sokáig Abby nem enged a vágyainak, ám kb. a könyv felétől egy pár lesznek. Állandó marakodás, civódás, szakítás, hiszti jellemzi a kapcsolatukat, se vele, se nélküle nem tudnak élni. Abby többször faképnél hagyja a fiút, aki szinte beleőrül a lány hiányába. Végül Abby is rájön, hogy ők egymásnak vannak teremtve, s egy hirtelen ötlettől vezérelve Vegasban összeházasodnak. 
   Időnként szívesen megráztam volna Abbyt, s benyugtatóztam volna az agresszív Travist, kellett türelem hozzájuk.

Nagyon vártam a folytatást, s szörnyű csalódás volt, mikor rájöttem, hogy a következő kötetben ugyanaz a történet van, csak Travis szemszögéből elmesélve. Kellett hagynom némi időt, hogy el tudjam olvasni. Ez a kötet szerintem érdekesebb, mint az első volt, ha eltekintek attól, hogy végig tudom, hogy mi fog történni. Szerintem egy kötetbe szerkesztve érdekesebb lett volna a két főszereplő szemszögéből végigélni a történetüket.