Egy családtörténet, melyben az elvált szülők elszakítják egymástól a kétéves ikerlányokat, hogy egyiküket az apa, másikukat az anya nevelje fel. Egyik szülő sem tud lemondani a gyermekről, ezért születik ez a megoldás. A lányok nem tudnak egymásról, sőt a másik szülőről sem. Mindketten szeretik a növényeket, felnőve ezzel foglalkoznak. Iris Donati Amszterdamban egy kertészeti lapnál újságíró. Ő a botanikus apjával beutazta a fél világot. Viola Londonba egyetemista, aki besegít az édesanyja virágboltjában. Mikor egy londoni virágkiállításon megpillantják egymást, elkezdenek nyomozni, s kiderül a szüleik titka. Megbeszélik, hogy Londonban találkoznak, ám az olaszországi Donati birtokon élő nagymama - aki már húsz éve nem beszél a fiával - beteg, s hazahívja a családját. Iris és az apja odautaznak, majd Viola is később csatlakozik. Nehezen megy az ismerkedés, a barátkozás, ám végül a lányok egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A nagymama szeretné átadni az unokáinak a kerttel kapcsolatos tudnivalókat, mert a birtok haldoklik. Így ismerkednek meg a Donati család és az ezeréves rózsa történetével, az ikrek évszázados feladataival, kikutatják a nagymama ikertestvérének történetét, s leleplezik a nagymama titkát, aki a testvére halálakor felvette az ő személyazonosságát, így nevelve fel az ő árván maradt fiát. Megtagadta magától a szerelmet is, falat emelt a kastély köré, s kizárta a látogatókat, a virágért, magokért, tanácsért érkező vándorokat - ezzel okozva a kert vesztét. Végül a lányok anyja is megérkezik, s a múlt árnyainak elűzése után újra egymásra találnak a férjével. A nagymama halála után a családja viszi tovább az újraéledő kertet és birtokot.
