Kicsit nehezen induló, szokatlan regény. Sok a tudományos elmélkedés, főleg a második részben. A Biblia, a mitológia, az ősi eposzok segítségével próbálja alátámasztani a regény fő motívumát, az angyalok és az angyal-ember keverékek, a nefilimek létezését. Az angelológusok évezredek óta kutatják a köztünk élő gonosz lények, a nefilimek létezését, életét, akikkel örök harcban állnak egymással. A verseny most egy ősi, varázserejű tárgy megtalálásáért folyik, mely a nefililmeket pusztító titokzatos betegségre is gyógyír lehet. A regény főszereplője Evangeline, aki 12 éves kora óta egy amerikai kolostorban él tudatlanul, míg egyik nap egy fiatal tudós, Verlaine levele kutatásra ösztönzi. Hirtelen tud meg rengeteg információt az angelológusokról az egyik idős rendtársától, aki 1943-ban részt vett a Gábriel arkangyal lantját felkutató expedícióban, melyet a megtalálása után Amerikában rejtett el Mrs. Rockefeller. A hölgy azonban úgy halt meg, hogy a rejtekhelyet csak az akkori apácafőnöknővel virágnyelven folytatott levelezés megfejtése után lehet megtalálni.
Evangeline nagymamája Gabriella, az angelológusok jelenlegi vezetője, az egykori kettős ügynök, aki a 40-es években a hatalmas nefilim család örökösének, Percival Grigorinak a barátnője volt. Most élet-halál harcot vívnak a lantért, mely Evangeline kezébe kerülve a lány teljes átalakulását okozza. Mivel Percival a nagyapja, a lant zenéjének hatására gyönyörű szárnyakkal rendelkező nefilimmé változik, aki minden részvét nélkül nézi végig nagyanyja halálát. Amikor rádöbben, hogy milyen könyörtelen lénnyé változna a Grigori családban, megöli nagyapját, s megsemmisíti a lantot. Az őt kereső Verlaine megpillantja az angyali külsőben pompázó lányt, akibe eddig szerelmes volt, most pedig az ellensége lett. Nagyon hirtelen, lezárás nélkül itt ér véget a mű.