Borsa Brown: Az Arab; Az Arab szeretője; Az Arab lánya 1-2., Az arab fia; Az arab öröksége; Az arab királysága

Egy magyar írónő érdekes, egzotikus országot, embereket, a muszlim vallást, szokásokat bemutató sorozatának 1. kötete.

Gamal ibn Husszein ibn Abdul al-Szudairi egy 27 éves szaúd-arábiai herceg, aki üzleti ügyben gyakran tartózkodik az USA-ban és Európában. Az unokatestvérével, Emírrel és az orvosával, Ibrahimmal utazik együtt. Gamal megszokta, hogy mindent pénzért vesz, nem kivételek ez alól a nők/kurvák sem. Társaival sok nőt elfogyasztanak az útjuk során, de kielégülést, érzelmet egyikük sem kap Gamaltól. Azt majd csakis a jövendő, érintetlen iszlám vallású felesége(i) érdemli(k) meg tőle, aki(k) fiú gyermeket fog(nak) szülni neki. Az ő világukban a férfiak mindent büntetlenül megtehetnek, erre nevelte őt is az apja. Egy csinos menyasszony várja otthon Rijádban, akit azonban még csak egyszer láthatott. Egy új üzleti ügy Budapestre szólítja, ahol megismerkedik Csillával, aki az egyetem mellett angol tolmácsolást is vállal. A csinos, vörös hajú, fehér bőrű lány egyből megtetszik Gamalnak, ám az öntudatos, büszke Csilla nem áll kötélnek a csábító anyagiakkal kecsegtető ajánlat ellenére sem. Pedig nagy szüksége lenne a pénzre, mert ő támogatja a családját: az alkoholista apját, drogos öccsét és a rákban haldokló anyukáját. Gamal, bár távolságtartóan viselkedik, mégis számos engedményt tesz szigorú vallása ellenére is: egyre inkább emberszámba veszi a lányt, vacsorázik vele, s még városnéző idegenvezetőnek is őt kéri fel. Csilla egyre inkább befészkeli magát a gondolataiba, így ragaszkodik hozzá, hogy a lány, mint tolmács is a magyar üzleti delegáció tagja legyen, mely ellátogat a hazájába. Rijádban már végképp nem tudja magát távol tartani Csillától, még a frissen elvett feleségét is hanyagolja, hogy a lánnyal lehessen. Itt már Csilla sem tud ellenállni neki, s ennek eredményeképpen egy éves szünet után bemutatja Gamalnak a három hónapos kislányát. A férfiban minden érzelem újult erővel tör elő, s mivel Csillát nem tudja Rijádba csábítani, s az iszlám hitre téríteni, ezért Magyarországon halmozza el óriási villával, autóval, alkalmazottakkal. Havonta látogatja őket, s a sok felfogásbeli ellentét ellenére is boldogok egymással. Gamal ugyanúgy imádja Annát, a lányát, mint az ugyanolyan korú kisfiát. Az idillnek egy autóbaleset vet véget, melyben meghal a szeretett nő. Gamal magával viszi az egyéves Annát, s a segítségül alkalmazott Bálintot Rijádba, s végül a tiltakozó családjával is elfogadtatja a helyzetet. A feleségével egyezséget köt, hogy amennyiben anyjaként ellátja a kislányt, akkor ő lesz az egyetlen feleség és nő az életében.

A 2. kötet ugyanaz, mint az első, csak Csilla szemszögéből. Ebben a részben Csilla Gamal iránti érzelmeit, gondolatait látjuk részletesebben, s a Tamással való kapcsolatát. Átérezzük az édesanyjához, a haldoklásához való viszonyát, s az öccse iránti szeretetét, a megmentésére irányuló törekvéseit. Igyekszik összehozni szétesett családját, de az apja és az öccse ellene fordulnak, elhidegülnek tőle. Csillának a családjával ellentétben a barátnője, Mariann, a közben megszületett kislánya Anna, s Gamal nyújt támaszt és vigaszt.
Nem szeretem, amikor ugyanazt a történetet két nézőpontból is leírják külön kötetben, mert a fő cselekményt így már ismerem. Ebben a könyvben azért volt pár kiegészítő elem, ami nem tette olyan unalmassá az olvasást.


A 3. részben Anna 3 éves, nagyon szép kislány. Gamal felesége, Yasmin sajátjaként szereti, a kisfia, Khalid elválaszthatatlan tőle, s a nagyszülők, rokonok is elfogadták. Gamal még mindig szomorú Csilla halála miatt, nem találja a helyét, a boldogságot. Nagyon felzaklatja a hír, mikor Bálint elkotyogja, hogy Csilla szerveit valószínűleg transzplantálták a magyar törvényeknek megfelelően. Gamal kétségbe esik, hogy akkor ők hogyan találkoznak majd a halála után a paradicsomban. Fontos számára, hogy kiderítse, kiben dobog a szeretett nő szíve, ezért Magyarországra utazik Annával, Emírrel és Bálinttal. Mikor meglátja a szép, fiatal Emesét, s megismeri a betegséggel telt gyermekkorát, a várakozását az életmentő szervre, a lelkiismeret furdalását más ember halála miatt, beleszeret a lányba. Nem bírja ki, hogy magához ne hívja a szállodába, ne érezze a szívverését, s ne töltsön vele egy féktelen éjszakát. Természetesen Emese is szerelmes lesz a sármos hercegbe, ám amikor kiderül, hogy otthon szerető feleség, s újabb ikergyermekek várják, akkor szakítani akar vele. Emese számára a távoli szeretői státusz nem elfogadható, Gamal azonban ennél többet nem tud ajánlani, ám lemondani sem tud a szerelem érzéséről.

A 4. rész a 18 éves Annáról szól. Erotika mentes kötet, kivéve a végét.
Anna 14 éves korában ismeri meg a származása történetét, s ez őt is, Khalidot is sokként éri. Fivére viselkedése meg is változik vele szemben, s igazából csak erre az időszakra talál vissza az őszinte szeretete Annához. Két nagy történés van a regényben: 1. Annát feleségül kéri Billal herceg, a király unokaöccse, a védelmi miniszter, aki Annának is tetszik. A mű végén mint férjtől és feleségtől veszünk búcsút tőlük. 2. Anna kíváncsivá válik a magyar gyökereire, s ezért apjával, Khaliddal és Bálinttal titokban Budapestre utaznak. Itt találkozik a halálos beteg nagyapjával, a drogról leszokott nagybátyjával, anyukája barátnőjével, Mariannal, s az apja kedvesével, Emesével (Khalid előtt továbbra is titok) is.
Érdekes rész volt, jó volt olvasni.

Az 5. kötet Khalid férfivá érésének útja. Felelőtlen, gondtalan fiatalemberként találkozunk vele a történet elején, amikor az utcán megpillantja a gyönyörű, nem hagyományos zárt ruhát viselő Monát, aki egyből megtetszik neki. Meg is keresi a lányt, sőt az ágyába is tudja csábítani minden különösebb erőfeszítés nélkül. Mona vad, ördögi, más menyasszonya, s már nem érintetlen, mégis elveszi Khalid eszét. Az apjától feleségül kérik, miközben Leilát is el kell vennie, hogy ezzel megmentse az életét. Leila és a családja kiborul a kettős házasságtól, s a lány bátyja, Nasser megmutatja, hogy Mona másnak is elcsábítható. Mona is felháborodik a háta mögött zajló házassági ajánlattól, s Khalidot félrevezetve nemet mond neki. Hogy Khalid Nasseren bosszút álljon, egy másik távoli unokatestvérét, Thanát veszi feleségül második asszonynak. Mivel a szállodaiparba készül befektetni, feleségeihez hozzá sem nyúlva már másnap elutazik Törökországba, s az új szállodájában tölt három hónapot. Mivel Leilától még a tanulás és a sminkmesterként való munkavállalás örömét is megtagadja, a lány öngyilkosságot kísérel meg. Ennek hírére, apja könyörgésére tér csak haza Khalid, ahol azzal szembesül, hogy Mona Nasser felesége lett. Leilával rendezi a viszonyát, ami inkább már csak testvéri, engedi számára a munkát, s cserébe a lány összeszedi magát. Thanához megpróbál közelebb kerülni, de kiderül, hogy egyáltalán nem vonzódnak egymáshoz. Mona pedig újra megcsalja vele a férjét, amit be is ismer, ezzel halálos veszélynek téve ki magát. Nasser csak Anna és Khalid könyörgésére áll el a halálos ítélettől, sőt  a válást is megígéri, amitől aztán az utolsó pillanatban visszatáncol. Khalidnak és Monának menekülnie kell az országból, s ezt csak Billal segítségével tehetik meg. A fiatalok többet nem térhetnek vissza a hazájukba, ezért a családjuk  látogatja őket sűrűn a török tengerparton.
A regény során a dühös, dacos, sokszor bunkó, nőcsábász Khalid megszelídül, lenyugszik, megtalálja az igaz szerelmet, családot alapít. Megtanul másokról gondoskodni, felnőtt férfiként gondolkodni és cselekedni. Az erotikus jelenetekben bővelkedő kötet méltó lezárása a Szudairi család történetének.

Csakhogy mégsem zárul le a sorozat, a következő kötetben látjuk a család későbbi életét. Annának kislánya születik, s nagyon szeretik egymást Billal-lal. Billal védelmi miniszter, de gyakorlatilag ő irányítja az országot. Ő a király kiválasztottja, a koronaherceg. Egyik legjobb embere Anna öccse, a katonának állt Wallid, akinek egy fentről elrendelt isztambuli gyilkosság miatt az élete is veszélybe kerülhet. A család aggódik, nem bíznak abban, hogy Billal segít a fiúnak, pedig ő mindent megtesz érte. Annával is konfliktusba kerül, mert nem támogatja teljes szívvel a felesége nőket segítő ötleteit. Az sem segít a kapcsolatukon, hogy Anna Párizsba szeretne utazni Leilával, aki Khalidtól szabad utazásra jogosító dokumentumot kapott. Leila együtt sem él a férjével, s el sem akar válni tőle, mert még mindig Khalid az igaz szerelme. Párizsban ezt tudatosítja is a kísérőként velük utazó férfival, aki szintén nem közömbös a gyönyörű, határozott nő bájaival szemben. Hazatérve megfogadja, hogy ezután minőségi időt fog tölteni Leilával, s majd megajándékozza egy gyermekkel is. Csak ezt még Monával, a szerelmével, kisfia anyjával is el kell fogadtatnia. Wallid is méltó párra talál az őt védő nemzetközi jogász nőben, Rajah-ban. Anna húga is esküvőre készül, így már csak Wallid ikertestvére, a művészlélek Ahmed marad a szülői házban. Gamalt nagyon zavarja a kiürülő családi fészek, s próbálja rávenni a feleségét egy újabb kisbabára. Végül Anna és Billal is kibékülnek, s Anna rájön, hogy a férje mellett a helye, s nélküle amúgy sem érzi sehol sem jól magát. 

Az arab királysága rész ugyanaz, mint az előző, csak Wallid szemszögéből. Ő a főszereplő, s rajta keresztül ismerjük meg az isztambuli kivégzést és az azt követő pert. Az ő szemén keresztül látjuk  Rajah-t, a nemzetközi jogászt, aki egyből felkelti Wallid érdeklődését. Ő ugyanis nagy vadász, nem veti meg a női bájakat és a testi örömöket. Rajah mellett két szolgáló is érdekli, az egyik az ő szobalánya, a másik a barátja házában dolgozik. Mindkét lány megérinti a szívét, ám az egyik férjhez megy az első útjába kerülő férfihez, a másikat megöli a barátja anyja. Mindkét lány tőle várta a sorsa jobbra fordulását, illetve a szerelmet. Ő azonban Rajah-t választotta, s végül vele alapított családot.