Ebben a francia történetben Juliane (Bacilus) középkorú anyuka, akinek a kisfia sajátos nevelési igénye miatt más, mint a többi gyerek, s ezért gyakran bántják. Ő visszafogott, szereti a megszokott dolgokat, bár gyermekkorában az édesapja (Jean) mellett sokszor bohém, kiszámíthatatlan, az átlagtól eltérő dolgokban vettek részt a hugával. Most az apja a 60-as évei vége felé még szokatlanabb viselkedést produkál. Mikor leég a háza, Juliane családjához költözik, s a lánya ekkor szembesül szeretett apja szellemi hanyatlásával, a kezdődő, majd rohamosan súlyosbodó demenciával. Rettentő sok kínos helyzetet okoz Jean viselkedése és tettei, ám a család végtelen szeretettel kezeli ezeket, s minden módon védi az apát, kiélvezve azt a kis időt, amit még együtt tudnak tölteni.
A regényben példamutató a szülők és a nagyapa hozzáállása a kisfiú másságához, a lányok elfogadása az apa idegesítő tetteihez. Részletes képet kapunk a demencia tipikus tüneteiről sokszor humoros leírásban. Jó stílusú könyv egy olyan valóságról, ami sok családot érint.
