2020. szeptember 28., hétfő

Hannah Beckerman: Bárcsak elmondhatnám

Egy elhallgatás, a kisebb testvér kímélése = 30 év harag, ellenségesség, a nővér teljes kizárása az életéből: ez Jess élete 10 éves korától, mikor meghalt az ikertestvére, majd pár hónapra rá öngyilkos lett a szeretett édesapja. Jess a nővérét, Lilyt vádolja magában a Zoe haláláért, mert rajtakapta a beteg kislány ajtaja előtt bűntudatos arccal. Lily magát vádolja az anyja tettéért, mert ő javasolta, hogy vessenek véget a kislány értelmetlen szenvedésének. Lily rajtakapta az anyját, mikor túladagolta a morfiumot a haldokló húgának, de nem beszél róla senkinek. Az anya kíméli a gyermekeit, Jessnek még azt sem mondták el, hogy meghalni hozzák haza Zoét a kórházból. 

Ez a múlt, de megmérgezi folyamatosan a jelent. Jess nem tud kötődni, a férjében apafigurát keresett, hamar magára is maradt a kislányával. Lily folyamatosan menekül a tanulásba, a munkába, elhanyagolva a lányát. Nem érti, hogy a húga miért zárta ki az életéből, miközben őt is elhagyja a férje.

Az anya súlyos beteg lesz, elutasítja a kezelést, de feltett célja, hogy összebékítse a két testvért. Ezt végül egy new yorki utazás során sikerül elérnie, mikor végre kiderülnek a titkok. 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése