Cat és Bones története egy olyan sorozat, ahol még a 4. kötet is őrzi az előzőek színvonalát. Érdekes, izgalmas, fordulatos, humorral és erotikával tarkított. (Csak a helyesírási hibák zavartak, mely nem az író, hanem a kiadó hibája!) Szívesen azonosultam a vadóc, kiszámíthatatlan, harcias, vagány Cattel, aki ebben a részben Gregorral, egy erős, öreg mestervámpírral kerül összeütközésbe. Gregor tíz év fogság után kiszabadulva az álmaiban kezdte kísérteni Catet, akiről állította, hogy 16 éves kora óta a felesége. Cat semmire sem emlékezett az elméjét blokkoló varázslat miatt, s később, mikor számára is feltárultak a kiesett 1 hónap eseményei, rájött, hogy Gregor megtévesztéssel kötötte magához. A műben végig folyik az üldözés és a menekülés, a harc a két oldal között, Cat ugyanis ragaszkodik jelenlegi férjéhez, Bones-hoz, akit válságaik ellenére is tiszta szívből szeret. Cat különc volt félvámpírként, de még egyedibb, furcsább lesz vámpírként: időnként dobogó szív, a vámpírvér kedvelése az embervér helyett, hamar megjelenő különleges képesség.
A végső összecsapásból természetesen kedvenc párosunk kerül ki győztesen, hogy remélhetőleg további kötetekben olvashassuk a történetüket.
5. kötet: Az első vércsepp.
Szerencsére ezt a kötetet is ugyanolyan élvezet volt olvasni, mint a többit, pedig ebben Cat és Bones csak mellékszereplő, a történet vége felé kapcsolódnak csak be barátaik, Denise és Spádé harcába. Denise a férje erőszakos halála után eltelt egy évben próbálta magát teljesen elszigetelni a "szörnyek" világától, gyászolt, s igyekezett a pánikbetegségéből kigyógyulni. Egy démon látogatása kényszeríti arra, hogy újra a vámpírok segítségét kérje, hogy megtalálja egy rokonát, Nathanielt, aki régen lepaktált a démonnal, s megszegte az ígéretét. A még életben lévő családtagjainak életéről van szó, így nincs más választása, mint Bones barátjához, Spádéhoz fordulni támogatásért. A férfinek már régóta tetszik a lány, s miközben együtt nyomoznak Raum, a démon, s Nathaniel után, Denise is egyre jobban beleszeret a sármos, udvarias, gazdag vámpírba. Denise-t Raum megjelölte, így amikor a lány ideges lesz, képessé válik az alakváltoztatásra, a vére pedig Narthanieléhez hasonlóan a vámpírok kedvenc, ritka és drága kábítószere. Kinyomozzák, melyik vámpír tartja fogva Nathanielt (egész üzletágat építettek rá), s kemény harcban kiszabadítják. Denise azonban képtelen átadni a démonnak, inkább egy szörny alakjában megküzd vele. Raum elpusztul, Denise pedig a démoni erő által válik hosszú életűvé és erőssé (nem kell vámpírrá változnia, hogy sokáig Spádéval maradhasson).
Humor, romantika, erotika, akció, szimpatikus szereplők, mi kell ennél több?
A 6. kötet (A sír innenső oldalán) sajnos kicsit elmaradt az általam vártaktól. Nem igazán tudta lekötni a figyelmemet, kicsit zavarosnak, összecsapottnak tűnt. A karakterek itt is jók, néha humoros is, de a történet elég silány.
A fő téma a ghoulok vezérének áskálódása a vámpírok ellen. Háborút akar kirobbantani, s a fő ok, mellyel maga mögé állítja a hullafalókat, az Cat számos különleges tulajdonsága. Cat és Bones néhány mestervámpírral, s a régi alakulatának embereivel természetesen meg akarja akadályozni a háborút, ezért megpróbálják megtalálni és semlegesíteni Apollyont. Titokban segít nekik Marie is, aki a vérével együtt a képességét is átruházza Catre. Ő is nyer Apollyon kiiktatásával, ő lesz a ghoulok új királynője. A regény nagyon hirtelen ér véget, mégpedig a halott Apollyon szellemmé változásával és eltűnésével.
Ebben a részben meghal Cat szeretett nagybátyja, korábbi parancsnoka, Don is, Cat vámpírrá változtatott anyja pedig csatlakozott az osztaghoz, ahol kiképzésen vesz részt.
