Johan Theorin: Lidércvár ostroma; A wittrák nyomában

A Jarmaland krónikái 1. kötete. Érdekes fantasy jó történettel és szereplőkkel.

A messzi északon, Skandináviában játszódik a történet 1363 körül. Emberek, wittrák, tündérek, sárkánykígyók, s még ki tudja milyen lények élnek ezen a tájon, s közülük az egyik emberhúst eszik. A wittrákat gyanúsítják az emberek, ezért összefognak ellenük, s megostromolják, majd elfoglalják a várukat. Három fivér is a csapattal tart, igaz, hogy az idősebbek feladata az étkezésre szolgáló disznók őrzése (Niklis és Samuel), míg a legkisebb, Jöran egy vándor orvos segítője. Niklis kardra vágyik, harcolni akar, Samuelt a csapatot vezető ispán lánya, Lovisa bűvöli el, Jöran pedig kiváló sziklamászó, aki kimenti Lovisa öccsét egy kútból. A bátyjuk korábban wittratámadás áldozata lett, ám a halála előtt még haza tudott vinni az öccseinek két wittrapálcát, mely megnöveli Niklis és Samuel erejét. 

A wittrák közül kiemelkedik Ristin, a harcos wittralidérc, aki nem érti, miért nevezték emberevőnek, mikor a wittrák csak növényeket esznek, szemben a tündérekkel. Miközben egy alélt herceget ment ki a megtámadott várból, menekülés közben súlyosan megsebesíti Samuelt, aki Lovisa leejtett kendőjéért ereszkedett le a vár hátsó részére a testvéreivel. Ezután Lovisa célja, hogy az általa irányított óriási sárkánykígyóval megkeresse Ristint, s bosszút álljon rajta. 

A 2. kötetben a wittrák várát elfoglalták az emberek, s Lovisa vezetésével hajtóvadásztot indítanak az alagutakban bujkáló maradék wittra után. Lovisa az óriás kígyót, Behemótot veti be a keresésbe, s még mindig hiszi, hogy a wittrák embereket esznek. Ezt azonban az apja tanácsadója hiteti el mindenkivel az ezüst és a wittrák kincse utáni vágy miatt. Valójában a tündérek támadták meg korábban az embereket, s ebben segítségükre volt a felderítőjük, Gabriel is. Csapatot indítanak Ristin és a wittra herceg után is  a meredek falú, veszélyes élőlényekkel teli Jarmalandba a két életben maradt Egg fivér közreműködésével. Veszélybe kerülnek, elszakadnak egymástól. Jöran megment egy wittra gyereket a vezetőjük keze közül, amiért később elkapják. Az életét egy ott bujkáló zsoldosnak köszönheti, aki korábban túlélte a tündérek támadását, de az intéző el akarta hallgattatni. Jöran és a katona segítenek a megsérült Ristinnek, nekik köszönheti az életét. A herceg Ristint elhagyva az alagutakban folytatja az útját bódító  piócákra vadászva. Ott találkozik a bujkáló wittra gyerekekkel és a halott wittrák szellemeivel, az élőhalottakkal, míg el nem fogják Lovisa emberei. Közben kötélen leengednek a szakadékba egy hajót, rajta Lovisa apjával és az intézővel. Egy, a tojásból frissen kikelő sárkánygyíkot irányítva Ristin rátámad a hajóra, s kiszabadítja az ismét szorult helyzetbe került Jörant, aki szemtanúja lesz annak, ahogy az intéző a halálba segíti Lovisa apját. A wittra gyerekek az élőhalottaktól kérnek menedéket, akik a hegyben alvó középföldi sárkánykígyó barlangjába vezetik őket.